A bűnügyi statisztikák szerint az ismertté vált bűnesetek több mint 80 százalékát Budapesten és a nagyvárosokban követik el. Átlagosan a lakosság két százaléka válik évente - többségében vagyon elleni - bűncselekmény áldozatává. A régi, lepusztult panel lakótelepeken élők közül azonban egy 1500 lakó megkérdezésével készült felmérés szerint az átlagosnál három-három és félszer többen esnek betörők, rablók és tolvajok áldozatául. Barabás Tünde kriminológus szerint a telepeken tíz esetből hétszer az ott élőket éri támadás, s csak háromszor az odalátogatókat.

Az Országos Kriminalisztikai Intézet (OKRI) felmérését ismertető kriminológus szerint számos oka van annak, hogy a lakótelepek veszélyesebbek. Az egyik szociális: itt nő a leginkább a szegénység, a talajvesztett emberek száma. Másfelől a lakótelepek építésekor - döntően a 70-es években - nem érvényesítettek közbiztonsági szempontokat. Például a lépcsőházakban elhelyezett postaládák miatt bárki bárkihez becsengethet, hogy levelet hozott.

A legtöbb lépcsőházban sötét zegzugok vannak a lift mellett, ahová el lehet bújni. A panelházak között elterülő parkokban összevissza parkoló autók, az ápolatlan, embernél is magasabb bokrok lehetőséget kínálnak az elrejtőzésre.

Barabás szerint a lakótelepi épületek amúgy is túl nagyok. Nyugat-Európa sok nagyvárosában az egykor tízemeletesre épített házakat négy-hatemeletesre bontották vissza, s megszüntették a hosszú folyosókat. Ilyen intézkedésekkel elérték, hogy olyan átlátható lakóközösségek alakuljanak ki, ahol az emberek már ismerik egymást, ahol feltűnik az idegen. Máshol a lépcsőházak üvegfalán helyezték el a postaládákat úgy, hogy a postás kívülről nyitva tehesse be a küldeményeket, amelyeket a lakók belülről kivehetnek. Így nincs szükség arra, hogy a postásnak is kulcsa legyen a lépcsőházhoz, sem arra, hogy a lakóknak vakon be kelljen engedni bárkit, aki állítólag küldeményt hozott.

Jelentősen csökkenthető a bűnalkalmak száma jó közlekedésszervezéssel is. Számos nyugat-európai és amerikai város példája bizonyítja, hogy a bűnözők kerülik azokat a településrészeket, ahol sok az egyirányú és a zsákutca, mert azokból a településrészekből szükség esetén nehéz elmenekülni.

Az OKRI az óbudai, békásmegyeri és Római-parti lakótelepen készült felmérés adatait átadja a III. kerületi önkormányzatnak, a tanulságokat pedig könyvben foglalták össze. Barabás Tünde azt reméli, hogy a jövőben a panelprogram keretében elvégzik azokat a kisebb-nagyobb változtatásokat is, amelyek jelentősen növelhetik az ott élők biztonságát.