Folyón landolt a repülőgép
Michael Bloomberg, a metropolis polgármestere az állam kormányzójához és az utasokhoz hasonlóan méltatta a pilóta lélekjelenlétét és hősiességét; kiválóan a vízre vitte a gépet, majd a mentéskor kétszer is ellenőrizte, hogy senki nem maradt a fedélzeten. Aligha kétséges, hogy a zuhanás másképp alakult volna, ha a repülő nem a New Yorkot és New Jersey államot elválasztó folyóban landol.
- Hirtelen nagy csattanást hallottunk, majd a gép kicsit megrázkódott, és azonnal füstöt éreztünk, mintha tűz ütött volna ki - mondta el az egyik utas. Egy társa szerint a pilóta bemondta, hogy készüljenek fel nehészségekre, mire sokan imádkozni kezdtek.
A hírtelevíziók sokáig az először a felszínen lebegő, majd lassan süllyedni kezdő gép köré gyűlt mentőhajókat, parti őrséget és helikoptereket mutató képeket közvetítették. Egyes utasok mobiltelefonja működött, így élőben játszották be a hangjukat. Néhány kimenekített személyt, akiket kihűlés fenyegetett, később különböző kórházakba szállítottak.
Szinte mindennapos a tollas veszedelem
A madarakkal történő ütközés állandó veszélyforrást jelent a légi közlekedésben.
A tegnapihoz hasonló esetek szinte mindennaposnak mondhatók: 1990 és 2004 között csak az USA-ban közel 56 ezer olyan balesetet regisztráltak, amikor egy utasszállító bizonyítottan madárral ütközött össze. Sajnos azonban nem mindegyik gép jár ilyan szerencsésen. 1960-ban 62 ember halt meg egy Lockheed L-188-as gép lezuhanásakor Bostonban, 1988-ban Etiópiában pedig 35 utas vesztette életét egy Boeing 737-es fedélzetén.
A legtöbb "gép-madár találkozás" a fel-, illetve leszállásoknál, 3000 méter magasság alatt következik be. Ha csak az egyik hajtómű sérül meg a balesetben, még viszonylag kockázatmentesen lehet startolni-landolni, ha viszont a repülő öszszes hajtóműve kiesik, a személyzetnek komoly tudásra van szüksége ahhoz, hogy tolóerő nélkül, szinte vitorlázva tegye le a gépet - mondta Neumann Mihály repülőgép-kapitány.
A repülőgép teljes hajtóerejének elvesztése után a személyzetnek nagyon kell ügyelnie arra, hogy jól osszák be a meglévő, de folyamatosan csökkenő sebességet, mert a kényszerleszállásnál már csak erre alapozhatnak - véli Neumann. Vízreszállásnál pedig különösen fontos, hogy a repülő relatíve kis sebességgel érintse a vízfelszínt, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az ütközés hatására súlyosan megsérül a gép teste. (N. V.)
