Wie gehts Herr Polgar? - így köszöntött rá a Magyar Televízió mikrofonját szorongató középkorú tudósítóra a hetvenes években az akkori (nyugat)német elnök. És nem csak odaköszönt, de oda is ment Polgár Déneshez pár mondatra Walter Scheel. A kedden meghalt újságíró akkor mesélte el ezt nekem, amikor interjút adott a Népszabadságnak. Kuncogva emlékezett az akkor már 96 éves férfi, miként ámultak azon a kollégák, hogy egy kicsiny keleti ország szegény tévéjének embere milyen kiemelt elbánásban részesült. P. D. tele volt hasonló történetekkel. Megírta őket annak idején az MTI-nek, lapoknak, később könyvekben is. Legutoljára pár hete jelent meg kötete újságírói pályájáról. P. D. szenvedélyes újságíró volt. Annyira újságíró akart lenni, hogy a háború után szenvedélyét kielégítendő szocdem lapot alapított Győrben. Elég tehetsége, kultúrája és kíváncsisága volt ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, hogy Budapesten is folytathassa a pályát.

Amikor beszéltünk, Polgár soha nem mulasztotta el megemlíteni, micsoda mesterei voltak a negyvenes-ötvenes években. Kellér Andort, Bodó Bélát említette, akik a lapkészítés, cikkírás, a magyar nyelv soha nem pótolható tanóráit adták neki.

Polgár külföldi tudósító volt a múlt évszázad hidegháborús éveiben. Megfigyelőként, tudósítóként úgy hozta a sors, hogy a világpolitika bennfentese volt, ahogy erről szívesen beszélt. Büszke volt arra, hogy néha sikerült áttörnie a hivatalos bornírtság falait, s keserűséggel emlékezett arra, amikor visszapattant az akadályokról.

A mai középkorúak jó része emlékezik arra, hogy P. D. főszerkesztése alatt az akkori egypárti állami televízió vasárnapi főműsora az európai színvonalat tűzte ki célul. És ezt sokszor el is érte, behozta a világot a magyarok tévéjébe. Hogy ez megszakadt, másként alakult nem rajta múlott. Polgár Dénes vérbeli külpolitikai újságíróként még tavaly decemberben is amiatt bánkódott, hogy az ország elveszítette nyitottságát a világra, az embereket nem érdekli igazán az, ami a világban történik, nem is próbálkoznak az összefüggések, a háttér megértésével. Úgy látta, az ország esélyeit rombolja az eluralkodó provincializmus, bezárkózottság. P. D. világpolgár volt és újságíró. Sokat élt és írt. Irigylésre méltó pálya volt az övé.