Régészeti kutatások tanúsítják, hogy a boszorkányok "öregebbek", mint az istenek: 20 ezer évvel ezelőtt élt elődeink már a női nemhez tartozó, varázserejű lényektől várták a bő termést, a gyermekáldást és a halálos sérülések elkerülését, és nekik tulajdonították a férfierő elvesztését, a szerelem elmúlását is. Az ősi boszorkányok alapvetően jóindulatú szerzetek voltak, hatalmuk azonban megkérdőjelezhetetlen volt, egészen az időszámításunk előtti harmadik évezredig. Akkoriban barbár népek törtek be az európai kultúra bölcsőjének tekintett országokba, és magukkal hozták a saját (férfi) hadi isteneiket - így kezdődött a boszorkányok háttérbe szorulása. A szerepük azonban fontos maradt, aminek bibliai lenyomata is van: amikor Saul király (időszámításunk előtt 1300 körül) háborúba készült, egy halott király szellemétől próbált tanácsokat kérni, természetesen egy boszorkány segítségével. Ekkor a boszorkányság nem isteni hivatás, hanem többé-kevésbé megbecsült szakma volt, követői egyebek mellett halottlátással, rontáslevétellel, szerelmi viszonyok oldásával és kötésével, gyógyítással foglalkoztak.

A középkorban - folyamatos státusromlás után - már az ördög segítőjeként és "a női lélek sötét oldalaként" tekintettek rájuk, szervezetten üldözni azonban csak a XV. században kezdték őket. A boszorkányüldözések és -égetések korszaka "hivatalosan" a XVII. századig tartott, a valóságban azonban máig nem ért véget: a hírügynökségi jelentésekben ma is rendszeresen előfordulnak hasonló, az emberi butaság kortalanságát demonstráló tragédiák, főleg Afrikában, illetve Óceániában. Ezek közös jellemzője, hogy a boszorkánynak vélt nőket férfiak szexuális "megnyomorításáért", nők termékenységének elvesztéséért, tehenek tejének elapasztásáért, szárazságért vagy földrengésért teszik felelőssé - csupa olyasmiért, amihez garantáltan nem lehetett közük.

Eközben a fejlett országokban valóságos boszorkánykultusz dívik. Az új irányzat eredete 1921-ig nyúlik vissza, amikor egy fiatal angol kutatónő előállt az elmélettel: a boszorkányok egy népszerű, de rejtőzködő pogány vallás követői. Ezt a tudomány cáfolta, de a boszorkánydivat maradt, és ma is sok követője van a szigetországban, illetve a kontinentális Európában.

Néha ma is égetnek még boszorkányt