A családi "vállalkozást" a 40 esztendős Remus Fusteac vezette. A Budapesten keresztül az írországi Enniscorty-Bree városkába kiszállított személyeket lerobbant épületekben szállásolták el, majd munkahelyet szereztek nekik, amiért tőlük cserében 2500 eurót követeltek.

Miután az érintettek az öszszeget bérükből kifizették, a banda tagjai zsarolással, fenyegetéssel és veréssel arra kényszerítette valamennyiüket, hogy további keresetük több mint 30 százalékát is átadják.

A rendőrség szerint Fusteac bandája nem csupán a munkára kiszállított és gyakorlatilag rabszolgasorban tartott személyeket, hanem itthon maradt családtagjaikat is terrorizálta annak érdekében, hogy pénzhez jusson. A romákból álló bűnbanda tevékenysége során körülbelül százezer euróra tett szert.

Schiffbeck Tamás, a temesvári szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) ügyésze elmondta: az emberkereskedőket valószínűleg romániai hatósági személyek is segítették abban, hogy a tevékenységükhöz szükséges hamis iratokat beszerezzék. "Az emberkereskedők lakásain végrehajtott házkutatás alkalmával egész sor hamis iratot találtunk, köztük kiskorúak külföldre távozásához szükséges hiteles szülői beleegyezéseket" - mondta az ügyész, aki szerint a tettesek ellen beindult a nyomozás.

A bűnözőcsoport első tagját már tavaly júniusban őrizetbe vették. Azóta a rendőrségnek sikerült felgöngyölítenie az egész emberkereskedő hálózatot, és megállapította azokat a módszereket, amelyekkel dolgoztak. Ciprian Gaic, a Temes megyei határrendészet szóvivője azt állítja, hogy a szervezett bűnözőcsoport kizárólag a Temes megyei Lórántfalván tevékenykedett, onnan származó személyeket szállított ki Írországba munkára.

A szóvivő szerint a "rabszolga-kereskedők" ellen okirat-hamisítás és zsarolás vádjával indult bűnügyi vizsgálat. Az ügyészek az iratcsomót a múlt héten adták át a bíróságnak, amely a vádlottakat akár 15 évi börtönbüntetésre is elítélheti. Fusteacot, illetve 19 és 20 éves segítőit már korábban őrizetbe vették.

Az ügyre akkor derült fény, amikor a rabszolgák közül néhánynak sikerült elmenekülnie, és azok felvették a kapcsolatot a dublini román nagykövetséggel. A munkára kényszerítettek közül azonban a félelem okán nem mindenki hajlandó tanúskodni. Egyesek közülük az ügyészségi eljárás során megmásították tanúvallomásaikat, másokat viszont - védelmezésük érdekében - fedőnéven hallgattak ki.

A bűnözőknek kiszolgáltatott csoport több tagját a romániai emberkereskedelem-ellenes országos ügynökség pszichológusai vettek kezelésbe.