Úgy nyolcszázmilliós, már most előre prognosztizálható hiánnyal kezdi az évet a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság. Bende Péter parancsnok a Magyar Tűzoltószövetség elnökeként tudja azt is, hogy másutt sem sokkal jobb a helyzet, bár
a legtöbb pénz Budapesten hiányzik. Az ok: amikor a kilencvenes évek derekán az állami tűzoltóságokat önkormányzati kézbe adták, a normatív támogatások összegét szűkmarkúan állapították meg. Tehát az érintett csaknem száz település az induláskor is a szükségesnél kevesebbet kapott.

Ezért a fővárosban már az első évet is 161 milliós hiánnyal zárták, s bár 2002-ben az akkori BM a normatívák felülvizsgálatát kezdeményezte, nem történt semmi. Ezért két éve jelentős megszorító intézkedésekre kényszerültek: korlátozták a mobiltelefonok használatát, és nullára csökkentették a reprezentációs kiadásokat, az intézményi beruházásokat és a felújításokat, s összességében százmillióval mérsékelték a kiadásokat. Az idén a forráshiány mégis minden eddiginél nagyobb lesz, mert a budapesti tűzoltóság működtetéséhez szükséges mintegy nyolcmilliárd forintnál tíz százalékkal kevesebb állami támogatásra számíthatnak.

A normatívák növekedése nem követte az inflációt, ráadásul az üzemanyagok, az energia, illetve a tűzoltáshoz szükséges felszerelések ára szinte mindig az átlagosnál jobban emelkedett, a hiány Bende szerint ezért egyre nagyobb. A tábornok hangsúlyozta: a tűzoltók és ezáltal a város szerencséje, hogy a főváros közgyűlése Budapest büdzséjéből eddig minden évben előteremtette az állami támogatás és a ténylegesen szükséges források közti különbséget. Ezt teszi más városok egy része is, de ennyire általában nem tudnak nagyvonalúak lenni, és ha a finanszírozás rendszere nem változik, a helyzet nehezen lesz kezelhető.

Sajátos takarékossági intézkedésként is felfogható, hogy évente - lakó- és középületekben, illetve ipari létesítményekben egyaránt - öt-hatezer ellenőrzést tartanak, és minden második-harmadik esetben meg is állapítanak valamilyen hiányosságot. Mindenkinek az a legolcsóbb ugyanis, ha nincs tűz - érvel Bende. Nyilván ennek is köszönhető, hogy Budapesten tavaly kevesebb alkalommal pusztítottak a lángok, bár a napi 25-30 vonulásból így is csaknem tíz esetben tűzhöz mennek. A parancsnok sokallja a tizennyolc halottat is. Úgy véli, az emberek megelőzhetnék a bajt, ha a lakásokba is telepítenének néhány ezer forintért kapható hő- és füstérzékelőket, illetve szén-monoxid-érzékelőt. A Mabisz vezetőjével Bende tárgyalt is arról, hogy a biztosítók akár ingyen adhatnának ügyfeleiknek ilyen készülékeket, de az ötletét elvetették.

A tűzoltók személyi védőfelszerelése világszínvonalú, de az autópark öreg: a gépjárműfecskendők átlagéletkora csaknem tíz év. Előfordul, hogy a készenlétben levő 86 tűzoltó gépjárműből hat-nyolc is üzemképtelen. Igaz, a tábornok szerint ez a biztonságot nem veszélyezteti, mert a riasztás után nappal tíz, éjszaka öt perc alatt legalább egy egység majdnem mindenhová kiér, ám új autók nélkül csak a karbantartási költségek ésszerűtlen növekedése mellett őrizhető meg ez a mobilitás.

Egy négyezer liter víz szállítására képes tűzoltóautó viszont akár százmillióba is kerülhet. Bár a fejlesztéseket nagyobbrészt a biztosítók által fizetett tűzvédelmi hozzájárulásból fedezik, a fenntartó önkormányzatnak is a zsebébe kell nyúlnia: húsz százaléknál kisebb önrész alatt pályázni sem érdemes.