Egyértelműen kiderült, hogy a városi közlekedésben eltöltött egyetlen óra kétszeresére növelte az infarktus esélyét az autózás vagy tömegközlekedés használata utáni időben. A városban kerékpárral közlekedő, sportos emberek is kétszer nagyobb eséllyel kapták meg a szívinfarktust.

Egy skót-svéd-holland-samerikai orvoscsoport végzett egészséges embereken olyan vizsgálatot, amellyel egyértelműen tisztázni kívánták, milyen mértékben és módon fokozza az infarktus hátterében bekövetkező véralvadást a dízelautók füstje. A kutatók 20, egészséges, nem dohányzó, 21-44 éves önkéntest vontak be a tanulmányba. A vizsgált személyek egy hét különbséggel, két alkalommal tartózkodtak olyan légtérben, amely véletlenszerű kiválasztás eredményeként dízelmotorból származó kipufogó gázt, illetve szűrt levegőt tartalmazott. Az egészséges önkéntesek a vizsgálat egy-két órája közben időnként szobakerékpáron végeztek terheléses vizsgálatot, olyan körülmények között tartózkodtak, mintha a városi tömegközlekedésben lettek volna.

A kutatók Andrew J. Lucking vezetésével kettő, majd hat óra múlva mérték a véralvadást. A tiszta levegőhöz képest a dízelmotor légszennyezése a vér alvadékonyságát 24 százalékkal növelte, a vérlemezkék összecsapódó készsége, ami a véralvadás igen fontos tényezője, 52 százalékkal fokozódott.

A csoport tagjai hangsúlyozták, hogy a már károsodott érrendszerű emberek esetében ilyen mértékű alvadásfokozódás előidézheti az infarktus bekövetkezését.