"A fehér karácsony valószínűsége már idén is jóval csekélyebb, mint ötven éve, az évszázad közepére pedig sok helyen nagyon nagy ritkaság lesz" - mondta Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a Berlin melletti Potsdamban működő klímakutató intézet (PIK) munkatársa.

A tengerközelben fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban - mint például London vagy Párizs - a karácsonyi hó most is igen ritka, és száz éven belül szinte természetfeletti jelenségnek fog számítani.

Főként az alacsony fekvésű helyeken az évszázad végére a legtöbb esetben akkor sem lesz igazán hó, ha hullik, mert a felszínen rögtön elolvad - mondta a PIK főmeteorológusa.

A globális felmelegedés miatt a következő években sokszor fenn, északon, például Oslóban is álom marad az, amiről Bing Crosby énekelt White Christmas című híres slágerében a negyvenes évek elején. "1900 körül még évente átlagosan 150 nap volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg. Az új évezred elejére 100 napra csökkent az átlag" - mondta Pal Prestrud, a norvég fővárosban működő nemzetközi éghajlat- és környezetkutató központ (CICERO) munkatársa.

Az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint az északi féltekén 1978 óta kétmillió négyzetkilométerrel csökkent a tél végén, a márciusi-áprilisi időszakban hóval borított terület átlagos nagysága, amely így már csak 36 millió négyzetkilométer.

Az ENSZ klímaváltozást kutató bizottságának (IPCC) tavalyi jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 1970 óta világszerte 70 százalékkal emelkedett, és a legrosszabb forgatókönyv szerint 2050-ig a jelenlegi szinthez képest megduplázódik. Az üvegházhatás miatt emelkedő hőmérséklet hatására több áradás és több kivételesen erős vihar lesz, emelkedik a tengerszint, és gyakoriak lesznek a rendkívül meleg időszakok.