A 2002. május 9-i fegyveres rablásban nyolcan vesztették életüket az Erste Bank móri fiókjában. A csütörtökön kihirdetett ítélet kitér arra, hogy a korábban ezzel a bűncselekménynyel megvádolt Hajdú Lászlónak és Kaiser Edének nincs köze a véres merénylethez. Ugyancsak tényként kezelte a bíróság, hogy a bűntettet ketten, Weiszdorn Róbert és a tavaly nyáron cellájában öngyilkos lett Nagy László követték el.

Mórocz Emil tanácsvezető bíró az ítélethirdetéskor felsorolta a közvetlen bizonyítékokat - így például a bűntett helyszínén talált ujj- és cipőlenyomatokat -, kitért a vádlott védekezésére is. Weiszdorn elismerte, hogy fegyverét is elsütötte a rabláskor, ám azt állította, hogy nem az ő pisztolyából leadott lövések okozták a biztonsági őr halálát, továbbá tettét Nagy László folyamatos fenyegetéseinek a hatására követte el.

A bíróság szerint azonban a bizonyítékok egyértelműen igazolták, hogy Weiszdorn célzottan adott le két lövést a biztonsági őrre, miután az megpróbálta elővenni a fegyverét. Az ítélet szerint arra nincs bizonyíték, hogy Nagy állandó fenyegetésekkel félelemben tartotta volna Weiszdorn Róbertet.

A bíróság szerint az elkövetők előre kitervelten hajtották végre a rablást, ám az nem bizonyítható, hogy a gyilkosságokat is előre megtervezték volna, a mészárlást valójában Weiszdorn első két lövése indította el. A bíró kiemelte, hogy a vádlott a másik hét ember megölésében is társtettesnek minősül, mivel hallotta, amint Nagy több mint negyven lövéssel módszeresen kivégzi a bankfiókban tartózkodókat. Hallotta az áldozatok sikolyait és hörgéseit, ám ennek ellenére folytatta a bankrablásban való részvételt: a bank ajtajában állva műszaki hibára való hivatkozással ő küldte el az érkező ügyfeleket.

Az ügyész az emberölés előre kiterveltségének megállapításáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.