Ha bármelyik gyógyszer dobozát kinyitjuk, találunk benne részletes ismertetőt. A papíron, amely néha szinte füzetnyi terjedelmű, sok tájékoztatás szerepel: mire jó a gyógyszer, hogyan kell bevenni, milyen mellékhatások fordulhatnak elő, hogyan kell tárolni? Minden kezelés hatásában nagy szerepet játszik a páciens bizalma és hite. Ha úgy érzi: a tabletta segít rajta, állapota már akkor is javul, ha a gyógyszer még nem is hatott. Ez arra is vonatkozik, hogy a javulást, gyógyulást sokan akkor is tapasztalják, ha semleges, hatóanyagot nem tartalmazó készítményt vesznek be. Ezt placebo hatásnak hívják: latinul a szó azt jelenti: tetszeni fogok.

Most viszont a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyógyszer-tájékoztatók részletes és néha riasztó mellékhatáslistája ellenkező hatású is lehet. Walter Kennedy 1961-ben ezt a placebo ellentéteként nocebo hatásnak nevezte el. Latinul ez azt jelenti: ártani fogok, de ezt orvosi értelemben csak akkor mondják, ha a veszélyesnek vélt anyag voltaképp teljesen hatástalan.

Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a betegek ma már legtöbbször megfogadják azt a tanácsot, hogy alaposan olvassák el a gyógyszeres dobozban rejtőző tájékoztatót, de gyakran megijednek az abban foglalt, részletesen leírt mellékhatásoktól, ezért végül a számukra fontos gyógyszert nem szedik. Ez különösen azokra a betegségekre igaz, melyek állandó kezelést igényelnek, például a magas vérnyomásra, vagy az emelkedett vérzsír- szintre. A páciens ugyan semmi rosszat nem érez, ha kihagyja a tabletta bevételét, hosszú távon viszont ez súlyos kárt okozhat. (MTI)