A rendőrök tagadták bűnösségüket. Az ellenük indult közvádas eljárásban a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa első fokon kötelességszegés miatt állapította meg bűnösségüket, amiért pénzbüntetést és megrovást szabtak ki. A büntetést azért kapták, mert engedély nélkül hagyták el a VIII. kerületi körzetüket, amikor hazakísérték E. Zsanettet.

A nemi erőszakot nem vizsgálta a tanács, mert az nem volt a per tárgya: az ügyészség megszüntette a nyomozást e tárgykörben arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter pótmagánvád benyújtásával mégis elérte, hogy bíróság elé álljanak a rendőrök. (Ez a per kezdődött tegnap.) Zsanett ellen is eljárás indult hamis vád miatt, ám ezt - a pótmagánvádas ügy miatt - felfüggesztették.

E. Zsanett hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésével, erőszakos közösüléssel és súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolással vádolja a rendőröket. Állítja: a biztonsági öv és az iratok hiánya miatt vonták kérdőre a rendőrök, és céloztak rá, hogy pénzzel el lehetne intézni az ügyet. Miután pénz nem volt nála, beültették a rendőrautóba. Ezután megerőszakolták, utóbb hazakísérték: húszezer forintot kellett adnia a rendőröknek, akik megfenyegették, hogy ne beszéljen a történtekről.

A tárgyaláson a rendőrök csak azt mondták, nem érzik bűnösnek magukat. A bíró a nyomozati vallomásukat ismertette. E szerint megsajnálták a lányt, aki sírt, mert szakított a barátjával. Így nem jelentették fel, hazakísérték, hogy keresse elő a papírjait. Nem erőszakolták meg, nem kértek tőle pénzt, s a lány sem ajánlott föl nekik. A per szerdán E. Zsanett meghallgatásával folytatódik.

Nem fogadta el, hogy az ügyészség ejtette a nyomozást