A 2008 UZ201 jelű égitestet
a piszkés-tetői csillagvizs-
gáló 60 centiméteres Schmidt-teleszkópjának október 25-i felvételein azonosította Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám. A képek egy sokkal távolabbi, a Szaturnusznál is messzebb járó kisbolygó megfigyelése miatt készültek, az új égitest véletlenül futott rá a felvételekre - tájékoztatta lapunkat az egyik felfedező, Sárneczky Krisztián.

A égitest nem gyors mozgásával, hanem a mozgás szokatlan irányával hívta fel magára a figyelmet. Pontosan merőlegesen haladt ugyanis a többi kisbolygóhoz képest. Mivel a felhős időjárás miatt csak öt nappal később, október 30-án tudták újraészlelni, egy ideig probléma adódott a két megfigyelés összekapcsolásával. Végül a Minor Planet Center tagja, Timothy Spahr november 2-án tette fel a Föld-közeli kisbolygók megerősítését szolgáló honlapra az égitestet. Néhány órával később az Egyesült Államok több obszervatóriumából is észlelték az új kisbolygót. Ezt követően kapta meg ideiglenes jelölését - a felfedezésről bővebben a hirek.csillagaszat.hu oldalon lehet olvasni.

A 2008 UZ201 kisbolygó az Amor-család tagja. Ezek az égitestek 1,3 csillagászati egységnél - egy csillagászati egység 150 millió kilométer - jobban megközelítik a Napot, de nem kerülnek a Földnél közelebb hozzá. Közvetlen veszélyt nem jelentenek bolygónkra, de számon tartják őket, mivel a közelebbi vagy távolabbi jövőben úgy változhat a pályájuk, hogy könnyen veszélyes égitestté válnak. Valójában külső bolygószomszédunkat, a Marsot sokkal jobban fenyegeti ez a mintegy 150 méter átmérőjű égitest, mivel keresztezi a vörös bolygó pályáját.

A felfedezés napján 33 millió km-re volt bolygónktól, és már távolodott tőlünk. Sárneczky Krisztián szerint legközelebb hét-nyolc év múlva kerül újra észlelhető távolságra. A jelenlegi számítások szerint a Földhöz viszonyított legkisebb távolsága 25,5 millió km lehet, míg a Marsot akár 900 ezer km-re is megközelítheti. A távolodó égitest folyamatosan halványodik, de december elejéig a legnagyobb távcsövekkel még lehet esély a megfigyelésére. A számítások szerint a kisbolygó 3,55 év alatt kerüli meg a Napot.

Legutóbb 1982-ben Lovas Miklós fedezett fel Föld-közeli kisbolygót hazánkból ugyanezzel a műszerrel. Az Eger kisbolygó legalább 1,5 km átmérőjű, és a Földhöz is sokkal közelebb kerülhet, mint a 2008 UZ201. Sárneczky Krisztán szerint akkor lehet neve ennek a most még kódszámmal jelölt kisbolygónak, ha négy különböző évben ismét észlelik azt.