Búcsú a levelektől
A kellemes nappali meleg miatt, fagymentes éjszakák és a nagy szelek híján az idén tovább gyönyörködhettünk az őszi színekben. Késett és a szokásosnál lassabb vollt a levélhullás. Ilyenkor sűrűbben kell gereblyéhez, lombseprűhöz nyúlni, hogy a leveleket eltüntethessék. A szerdára virradó éjjel azonban sok helyütt megérkeztek a fagyok. A nulla fok alatti hőmérséklet felgyorsítja a levelek búcsúját.
A gyepre hullott levelekkel nem érdemes várni, mert a harmatos, ködös reggeleken hamar megsárgul alattuk a fű. A levélsöprögetésnél divatos szerszámmá vált a lombporszívó, de ettől nem szabad túlságosan sokat várni: a nedves vagy hosszú, összetett levelekkel nem, vagy csak nehezen birkózik meg. A használati útmutatókban hiába keresik, nem találják meg azt a paszszust, amely arról szól, hogyan lehet a dió- vagy az ecetfa levelét egy ilyen készülékkel összeszedni. Ezzel kár is kísérletezni, mert a szívós levelek hamar eltömik a levéldaráló szerepét betöltő ventilátor házának a szellőzőréseit.
Hogy a gazdát ne szólják meg hasztalan szerszáma miatt, ilyenkor a szívás helyett a fúvás jelhez kell tolni a szabályozókart. A berendezés, ha kellően nagy a teljesítménye, kupacba fújhatja a leveleket.
Az összegereblyézett avart régebben szokás volt elégetni. Az égetés tulajdonképpen hasznos is lehet, hiszen a tűz elpusztítja a leveleken áttelelő kártevőket. A többnyire nedves levelek füstje azonban kellemetlen bűzcsíkként terjeng a kertvárosokban. Az önkormányzatok ezért szabályozzák az égetés menetrendjét. Aki égetni akar, előbb tájékozódjon, ha nem akar szomszédháborút. Az összegereblyézett leveleket komposzthalomra is lehet rakni, de a szemetesek szervezett formában el is szállítják. Ott, ahol marad hely a kukában, az avartól apróbb adagokban is meg lehet szabadulni.
A száraz levél egyébként nem rossz talajjavító, az ügyes kertész kertjét úgy alakítja ki, hogy a képződött szerves anyagból semmi ne vesszen kárba. A kevésbé szem előtt lévő részeken, cserjék alá szórva a levél és a fűnyesedék is néhány hónap alatt eltüntethető.
A jövő héten a száraz panellakások növényeiről írunk.
Nem tud zöld ágra vergődni növényével? Kérjen segítséget a szerzőtől! czaunerp@nepszabadsag.hu vagy www.kertesz.nolblog.hu
A lehulló levelek különféle mikroorganizmusok hatására lebomlanak, és újrafelhasználható tápanyagokká - humusszá - alakulnak át. Így képződnek az erdei talajok, de ezt a lehetőséget a díszkertekben sem szabad kihasználatlanul hagyni. A kerti talajokban is megszámlálhatatlanul sok apró lény mesterkedik azon, hogy feldolgozzák az olyan szerves anyagokat, mint a levágott fűszál vagy a földre hullott falevél. A talajban élő baktériumok munkálkodása révén az ásványi anyagok a növények számára felvehető állapotba kerülnek. Az egysejtűek mikroszkopikus méretű kis állatok. A talaj kiszáradásakor betokozódnak, cisztákat képeznek. Ha környezetük újra nedves lesz, ismét kibújnak burkukból, és vad lakmározásba kezdenek, s ennek eredménye a humusz. Hasonlóan csodálatos segítő lények a gyűrűsférgek, közöttük is a legismertebb kerti jótevők a giliszták és a televényférgek. Nincsenek kevesen: ha egy kevésbé műtrágyázott kertben - a műtrágya elől ugyanis menekülnek - száz négyzetméteren mindet kihúzgálnák, akár egykilónyit is találnának. Folyamatosan rágnak, s bélcsatornájuk működése hozzájárul a talaj minőségének a javulásához. Az ugróvillások nagyobb példányai szabad szemmel is láthatók. E szárnyatlan rovarhad fajai vannak legtöbben a Földet ma benépesítő rovarok között. Egyliternyi erdei földben átlagosan ezer példányt lehet találni. Az élő zöld növényt csak kevés fajuk tudja megrágni, többségük bélcsatornáján már elhalt szerves és ásványi anyagok is áthaladnak. Így joggal nevezhetjük az ugróvillásokat a talajképződés, a talajélet katalizátorainak.
