Esélyt kap a Szántód és Zamárdi határában található Szántódpuszta: két éven belül turisztikai attrakcióvá válhat egy 286 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetően. A kincstár pedig hamarosan dönt arról, hogy évi 24 millió forinttal támogatja a puszta üzemeltetését.

A 32 épületből álló védett műemlék együttes az 1055-ben alapított tihanyi apátság birtoka volt. Az 1700-as években épült újjá, majd sokáig cselédek által lakott majorként működött. Ma az ország egyik legnagyobb,
Európa Nostra-díjas élő skanzenje, egy bemutatómajor múzeumokkal, kiállításokkal és szálláslehetőséggel. Néprajzi kiállítás és életmód-bemutató mellett itt láthatók akváriumokban a Balaton őshonos halfajai, tanulmányozható az endrédi csipkeverés és a szántódi rév története.

Szántódpuszta étterme évek óta zárva tart, és csak a legszükségesebb állagmegóvásra költenek az évi 30 millió forintos ráfordítással életben tartott létesítményben. A bizonytalan sorsú majort három éve Czoma László, a keszthelyi Festetics-kastélyt működtető Helikon Kastély Múzeum Kht. igazgatója mentette meg az elkótyavetyéléstől. Hiába szövögetett azonban nagy terveket, anyagiak hiányában nem jutott előbbre.

Úgy tűnik, hogy most fordulatot hozott a Balaton turisztikai vonzerejének növelésére meghirdetett, uniós pályázati keretből elnyert összeg. Az üzemeltető, a kincstár és a kulturális tárca pénzéből - az önerővel - 350 millió forint áll rendelkezésre a 2010-es megújuláshoz.

Czoma László elmondta: a tervek régóta készen állnak, s a kivitelezőt hamarosan közbeszerzés útján választják ki. Az elképzelések megvalósulásával még élőbb lesz a skanzen, egész évben ott dolgozó kézművesekkel, több őshonos állatfajjal, és rendszeres programokkal. A hajdani cselédházakból korhűen kialakított lakosztályok vendégei a térség tipikus magyar ételeit fogyaszthatják majd a megújuló étteremben.