Azé az erdő, aki megvédi?
Az idén már megtörtént az első fegyveres összetűzés az erdészek és a fatolvajok között: október közepén a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársára lőttek rá a Ferihegyi repülőtér közelében tetten ért illegális kitermelők. A hasonló esetek ugyan nem számítanak gyakorinak, ám a nagyüzemi falopás terjedőben van: egy idei rendőrségi statisztika szerint a tolvajok két-hárommilliárdos kárt okoztak (a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében, illetve a Duna-Tisza közén). Ebben paradox módon még a jogszabályváltozások is a segítségükre voltak: 2007-ben tízezerről húszezer forintra emelték azt a határértéket, ami alatt az elkövetés még szabálysértésnek számít (ez nagyjából másfél köbméternyi fa árának felel meg - éppen ennyi fér egy falopásra átalakított autóba).
Amúgy a hazai jogszabályok meglehetősen körültekintően védik az erdőt a tolvajoktól. Magyarországon nagyjából kétmillió hektárnyi erdő található, ez az ország összes területének mintegy 21,5 százaléka. Az összes erdő 56 százaléka állami, 43 százaléka magán-, egy százaléka pedig közösségi tulajdonban van. Az erdőtörvény szerint az erdők tulajdonosi őrzése az erdőgazdálkodók feladata, amit a többség el is végez erdészeti szakszemélyzet, illetve vagyonőrzéssel foglalkozó vállalkozások segítségével. Az erdő mint természeti érték állami (hatósági) őrzése a Természetvédelmi Őrszolgálat dolga. A testület létszámát az év végéig várhatóan 280 főre emelik, emellett több mint ezer polgári természetőr is segíti munkájukat. A hatósági őrzés folyamatos őrszolgálati ellenőrzés útján és - a legveszélyeztetettebb területeken - az erdőgazdálkodókkal, olykor a rendőrséggel közösen végrehajtott akciók révén valósul meg.
Ez a védőháló a hatóság viszonylag alacsony létszáma miatt nem egyenletes: elsősorban a lakott területekhez közeli, illetve az elaprózott tulajdonosi szerkezetű magánerdők védelme nem kielégítő. A logikus előrelépés a hatósági szerepkörű, fegyveres Természetvédelmi Őrszolgálat létszámának további bővítése lenne, ám elképzelhető, hogy a tárcák közötti hatásköri és pénzügyi természetű viták végül más megoldást hoznak. Az igazságügyi és a földművelési tárca egy komplex jogszabály-módosítási csomagot készített a falopás visszaszorítására, amelybe egy új, a Természetvédelmi Őrszolgálattal párhuzamosan működő, de az FVM alá tartozó fegyveres testület létrehozásának a tervét is becsomagolták. Az elképzelések között szerepel az erdővédelmi bírság tételeinek szigorítása, illetve a Btk. megváltoztatása (ebben ugyanis az illegális fakitermelés egyelőre nem szerepel). A legnagyobb változást azonban kétségkívül az új testület felállítása jelentené. A készülő új erdőtörvény szó szerint úgy fogalmaz, hogy "az állam az erdő és az erdővagyon őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - erdővédelmi szolgála-
tot működtet" (miközben a szövegben szereplő feladatokat a Természetvédelmi Őrszolgálatról szóló jogszabály is tartalmazza). A formálódó tervek szerint a nagyjából 50
fős szolgálat a területi erdészeti igazgatóságoknál három-öt fős kivonuló egységeket tartana ügyeletben. A szolgálat tagjainak fegyverviselési és kényszerintézkedési jogkörük lenne.
Az egyelőre nem világos, hogy az ötvenfős erdővédelmi szolgálat mennyivel nyújtana hatékonyabb védelmet, mint a 280 fős Természetvédelmi Őrszolgálat. Az viszont bizonyos, hogy az utóbit felügyelő környezetvédelmi tárca régóta rivalizál az FVM-mel erdőügyben, ezért a témát az internetes szakmai fórumokon tárgyalók egy része az erdészeti szolgálat ötlete mögött is politikai szándékot sejt. Ahogyan az egyik fórumozó írja: "Ha az FVM védi majd meg a fát a tolvajoktól, kevesebben vonják majd kétségbe, hogy az erdészeti ágazat jó helyen van az agrártárcánál."
