A magyar rendőrség nem körözte Jozef Rohácot az 1998 nyarán végrehajtott Aranykéz utcai robbantás lehetséges elkövetőjeként. A BRFK kedden kiadott közleménye szerint a Prágában vasárnap ittas vezetés miatt megállított, majd hamis okmányai miatt letartóztatott szlovák férfi ellen az egyetlen élő (az évek során többször meghoszszabbított) nemzetközi körözést 1997 nyarán egy gyilkossági kísérlet miatt adták ki a BRFK kezdeményezésére.

A prágai rendőrség hétfőn tette közzé ezt a képet Jozef Rohácról

Rohác megalapozottan gyanúsítható - áll a BRFK közleményében - azzal, hogy 1997 júniusában Budapesten, a XVIII. kerületi Tulipán utcában 3,5 kilogramm plasztik robbanóanyaggal megkísérelte megölni Seres Zoltánt, a fővárosi éjszakai élet akkori egyik legbefolyásosabb alakját. Seres Bentleyjének alvázához azonban nem sikerült hozzáerősíteni a bombát, így az induláskor leesett. (Két évvel később ismeretlen fegyveresek Kisoroszi közelében ugyanabban a Bentleyben lőtték agyon Serest, amelyet Rohácék fel akartak robbantani.)

Később a rendőrség a bomba belsejében azonosításra alkalmas ujjnyomokat talált. Az egyik minden kétséget kizáróan Jozef Rohác ujjlenyomata volt. Ennek alapján kezdték körözni a férfit, aki ennek ellenére többször feltűnt Magyarországon.

Mindeddig nyilvánosan a rendőrség nem nevezte Rohácot az "Aranykéz utcai robbantónak", noha évek óta nyílt titok volt, hogy őt és csapatát gyanúsítják az 1998. július 2-án négy ember halálát és harminc sérülését okozó robbantással. Máig vitatott azonban, hogy ténylegesen ki volt Rohác célpontja: Boros Tamás, a bűnbánó maffiózó - aki, hogy magát mentse, számos hasonszőrű alvilági alakot árult be a rendőrségen -, vagy a merénylet "vétlen" áldozatainak egyike, egy ügyvéd például, aki akkori hírek szerint szlovákiai magyar olajipari befektetések ügyében járt el.

Rohác és társai rendőrségi források szerint bizonyíthatóan jártak az Aranykéz utcában a robbantás előtt, majd röviddel azután, hogy felrobbant a kis Polskiba rejtett négykilós, távirányítású Danubit bomba, sietve távoztak egy belvárosi hotelből.

Jozef Rohácot és embereit egy korábbi merényletük helyszínének közelében egy grafikus lerajzolta. Az Aranykéz utcai merénylet után a rendőrség számára tehát nem volt kétséges, hogy ők a merénylők. Szobáikban a szakértők a merénylethez is használt ipari robbanóanyag, a Danubit nyomaira bukkantak. Ez azonban akkor még kevésnek tűnt a nemzetközi körözés elrendeléséhez. Miután Rohác ellen a Seres elleni merényletkísérlet miatt amúgy is kiadtak egy nemzetközi elfogatóparancsot, az akkori rendőri vezetés nem tartotta indokoltnak, hogy kiteregesse a kártyáit az Aranykéz utcai nyomozással kapcsolatban.

Rohác szlovák és magyar hírszerzési adatok szerint a Meciar-kormány idején a szlovák titkosszolgálat, a SIS védelme alatt állt. Több, az elmúlt években nyugdíjazott rendőrtiszt megerősítette, hogy a magyar és a szlovák rendőrség több közös titkos akciót is szervezett az elfogására. Rohácot azonban valakik mindig előre figyelmeztették. A szlovák rendőrök hivatalosan soha nem ismerték el, hogy az ő - mármint a szlovák hatóságok - oldalukon szivárogtatnának információkat a szlovák maffiavezérnek, akit számos gyilkossággal, zsarolással és más súlyos bűncselekményekkel hoznak összefüggésbe Magyarországon és Szlovákiában is. Nem hivatalos, személyes találkozóikon azonban elismerték, hogy a SIS ellenőrzés alatt tartja őket, és hogy Jozef Rohác szoros kapcsolatban áll a Meciar-féle titkosszolgálattal.

Meciar bukása után derült fény Szlovákiában az alvilág és a titkosszolgálat összefonódására. Az Omega-műveletre például, amelynek keretében a szlovák titkosszolgálat alvilági erők felhasználásával olyan akciók sorát hajtotta végre (alvilági alakok kivégzését, politikusok lakásai, pártszékházak elleni merényleteket), amelyek - reményeik szerint - lassíthatták volna Magyarország uniós csatlakozását. (Azokban az években még úgy tűnt, Magyarország jóval előbb lehet tagja az uniónak, mint Szlovákia. A két ország végül együtt nyerte el a teljes jogú tagságot.)

Miután 2000-től senki nem tudott semmi biztosat Rohácról, mindenki halottnak hitte. Egyesek egy rivális alvilági csoportnak, mások a SIS "takarító brigádjának" tudták be Rohác vélelmezett halálát. Ma már tudjuk, Rohác hamis iratokat kapott (nem zárható ki, hogy búcsúzóul a SIS-től).

Sokan ezért is kételkednek rendőri körökben a Rohác prágai elfogásáról szóló hírek hitelességében. Nem abban, ahogy azt a sajtó hírül adta, mint inkább abban, ahogy az ottani hatóságok a sajtót tájékoztatták. Nem egy magyar rendőrtiszt úgy véli, Rohácot egyszerűen "eladták". Egykori védelmezői levették róla a kezüket, mert azt hiszik vagy abban bíznak, hogy már nem árthat nekik. Doszpot Péter volt rendőrtiszt szerint azonban gazdasági érdekek sérülhetnek, ha Rohác beszélni kezd. S nem ő az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy a szlovák maffiavezér elfogása nemcsak eddig felderítetlen gyilkosságok megoldását eredményezheti, hanem magyarázatot adhat arra is, hogy kik voltak a gyilkosságok megrendelői.

Jozef Rohác kiadatását már kérte a BRFK Csehországtól. "Bejelentkezett" azonban érte a cseh hatóságoknál Szlovákia is. Ma még kérdés, hogy végül ki hallgathatja ki elsőként, és hajlandó lesz-e beszélni a tíz-tizenkét évvel ezelőtti ügyekről Jozef Rohác.