A Brit-szigetek és az Északi-tenger felett várhatóan több és erősebb szélsőséges ciklon alakul ki, ami miatt Nyugat- és Közép-Európában egyre több lesz a szélvihar és az általuk okozott kár. Az ózonszint és a légszennyezés legjelentősebben Anglia, Belgium, Németország és Franciaország felett fog növekedni. Európa egy részén több lesz majd az éves csapadék mennyisége is, ami növeli az árvizek és az ebből eredő gazdasági károk veszélyét. A Földközi-tenger térségében egyre gyakoribb és hosszabb aszályok lesznek. A Svájci-Alpok gleccsereinek olvadása tovább folytatódik, ami miatt csökken az itt épült vízi erőművek energia-előállítása. A világ tengerei a század végére több mint egy métert emelkedhetnek, ami duplája az IPCC (Kormányközi Éghajlat-változási Testület) tavalyi előrejelzésének. A mezőgazdaságban is fel kell készülni a változásokra.

Ha az EU a jövő évi koppenhágai ENSZ-csúcson vezető szerepet akar vállalni egy erős, a klímaváltozást kezelő nemzetközi megállapodás kidolgozásában, amely 2012 után felváltja a kiotói jegyzőkönyvet, nem szabad kivonnia magát a felelősség alól, és valódi kibocsátáscsökkenés mellett kell elköteleznie magát - véli a WWF. A természetvédelmi szervezet ezért arra kéri az Európai Uniót, hogy a 2020-ig végrehajtandó kibocsátáscsökkentését elsősorban a határain belül érje el, ne pedig EU-n kívüli kibocsátáscsökkentő beruházásokkal. Az EU-nak természetesen támogatnia kell a fejlődő országokat, hogy azok is csökkenthessék kibocsátásukat, és alkalmazkodni tudjanak.

Ilyen körülmények között kiemelkedően fontos, hogy az EU környezetvédelmi miniszterei a héten tartandó tanácskozásukon erős klíma- és energiacsomag mellett kötelezzék el magukat, a bolygó hosszú távú érdekeit figyelembe véve - véli Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.