Ausztria nem kér a koszovói kislányból?
Arigona nevét tavaly ilyenkor tanulta meg az ország, amikor a négy testvérével és szüleivel Felső-Ausztriában élő kislány nem volt hajlandó tudomásul venni a család kitoloncolásáról hozott határozatot. Arigona öngyilkosságra utaló levelet hátrahagyva megszökött édesanyja idegösszeomlással kórházba került. A család többi tagját - két nála fiatalabb testvérét - kitoloncolták, hiába tüntettek a falu lakosai, a gyerekek iskolatársai, a szülők kollégái az akkor már jó öt éve teljesen beilleszkedett, elfogadott és kedvelt család maradása mellett. A kislány holléte sokáig ismeretlen volt, mígnem a helyi pap be nem fogadta. Az ügy politikai visszhangot keltett, Arigona halasztást kapott - az iskolaév végéig. Később úgy tűnt, a választási kampány részeként a néppárti belügyminiszter még a Koszovóba visszakerült kisebb testvéreket is visszaengedi - miután onnan a család teljes széthullásáról érkeztek hírek: a két ngyobbik testvér hébe-hóba talált munkát, de a papa új élettárssal másik városba költözött, s a 9 és 8 éves Albin és Albona, hol itt, hol ott húzza meg magát rokonoknál.
A választási kampánynak vége, s ezzel a nagylelkűségnek is. Az ügyvezető belügyminiszter már közölte: nem kap vízumot a két kisebbik testvér. A vádra, hogy a hatóság akadályozza a családegyesítést, cinikus a válasz: az anya és Arigona bármikor hazatérhet, és akkor ismét együtt lesz a család. Amúgy a színfalak mögött készítik ennek a nem így elképzelt családegyesülésnek a megvalósítását: állítólag nincs már messze anya és lánya hazautaztatása, miután a mamát hosszú ideggyógyászati kezelés után gyógyultnak minősítették.
Most megszólalt a derék pap, aki mindmáig otthont ad a koszovói kislánynak, és fedezi költségeit. Josef Friedl állítása szerint ő kifejezetten a Néppárt kérésére kutatta fel egy évvel ezelőtt Arigonát - s most úgy érzi, cserbenhagyják. Ha ez így volt - az akkori belügyminiszter nem nyilatkozik, a párt főtitkára ugyanígy nem akar tudni semmiről -, akkor nem a kislány megmentése vezérelhette az illetékeseket. Inkább csak fel akarták használni a papot: derítse ki, hol a kislány, édesgesse magához, hogy aztán a kitoloncolási határozatot végre tudják hajtani. Fried másként döntött, védelme alatt tartotta a kislányt, s ha most mégis hazaküldik, az számára is nagy csalódás lesz.
Nem kétséges, a jogi háttér meglesz. Maria Fekter belügyminiszter máris benyújtott egy, a jelenlegi tolonctörvényt tovább szigorító javaslatot.