Május közepén Romániában, a Nemzeti Nyomozó Iroda segítségével, bankjegykiadó automaták kifosztásának gyanújával letartóztattak négy magyar állampolgárt. Csehországban szeptember közepén értek tetten három magyart, akik a víz alatti hegesztésekhez is használt plazmavágóval kíséreltek meg felnyitni egy automatát. Bár még kétséges, hogy a hatóságok hány esetet tudnak a három magyarra bizonyítani, cseh rendőrségi források az országszerte legalább tizenöt automatát kifosztó "plazmavágós banda" felszámolásaként értékelték a három magyar letartóztatását.

Csehországban és Németországban szűk egy év alatt több mint száz bankjegykiadó automatát fosztottak ki, Romániában is több mint hatvanat. Spanyolországban egy albán bűnszervezet markológépekkel közel 200 automatát tépett ki a helyéről. A szervezet néhány tagját Magyarországon fogták el. Valamennyiüket átadták a spanyol hatóságoknak. Számos jel utal azonban ma már arra, hogy néhány hazai bankautomata kifosztásáért is őket terheli a felelősség.

Dócs András őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint 2007 novembere óta húsz automatát fosztottak ki vagy rongáltak meg Magyarországon. A rendőrség egyelőre nem tud sikeres felderítésekről beszámolni.

Egy automata "letépése" a talapzatáról, kiszakítása a falból, legfeljebb két-három percig tart. Azután vagy addig vonszolják a tolvajok maguk után az automatát a kitépéshez használt (többnyire lopott, vagy hamis iratokkal kölcsönzött) autóval, amíg szét nem rázódik, és ki nem esik belőle a pénzt tartó kazetta, vagy elviszik egy "nyugodt helyre" és szétverik, szétszerelik. Dócs nem árult el részleteket arról, mekkora összeggel károsították meg az elmúlt években az automatatolvajok a bankokat. Információink szerint a húsz esetben a zsákmány összesen 100 millió forint volt.

A rendőrségnek egyelőre nincsenek pontos ismeretei az egyes automatakifosztások elkövetőiről. Csak találgatni lehet, mondják, hogy egy vagy több csoport dézsmálja-e a (többségében a legnagyobb lakossági bank által működtetett) automatákat. A rendőrség tűt keres a szénakazalban. A nyomozók dolgát a nyomszegény helyszínek mellett nehezíti, hogy egyik automatakitépésnek sem voltak szemtanúi. A bankautomaták környékén felállított térfigyelő és biztonsági kamerák felvételein pedig (már, ahol működnek egyáltalán ilyenek) többnyire csak néhány álarcos alak látszik. Az utóbbi időben ráadásul sok "amatőr" is megpróbált automaták kifosztásával pénzhez jutni. Nem egy esetben csak a helyszínen maradt drótkötéldarab, vagy az automatán keletkezett sérülés jelzi a kifosztási kísérletet.

A rendőrség szerint a nagyszámú lopás és rongálás ellenére az automaták egy részét meglepően gyengén rögzítik a talajhoz. "Leszögelt pénzeszsákok" - így nevezik a védtelen gépeket a nyomozók.

A bankjegykiadó automaták ellen végrehajtott korábbi támadások után elhangzott ígéretek ellenére a bankok nem szerelik fel mozgásérzékelővel, vagy a berendezés felnyitása esetén a benne tárolt pénzt megfestő, ez által használhatatlanná tévő festékpatronokkal az automatákat. Márpedig a cseh, a német és a spanyol tapasztalatok azt mutatják, hogy csak így lehet hatékonyan védeni az automatákat.