Lesz-e újabb magyar Nobel-díjas?

2008-10-06

Ma az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, pénteken a béke Nobel-békedíjas nevét teszik közzé. Október 13-án ismertetik a közgazdasági díj nyertesét. Hagyomány szerint a legteljesebb titokban választják ki, hogy ki kapja az adott évi Nobel-díjakat. A szabályok szerint a javasoltak neve és az indokolás ötven évig nem hozható nyilvánosságra, ennek ellenére a hazai sajtóban is megjelent némely magyar tudósról, hogy ő is a jelöltek között szerepelt. A 66 milliméter átmérőjű, 200 gramm súlyú aranyérem mellé tíz-tízmillió svéd korona is jár, ám mivel az orvosi, a fizikai és a kémiai díjak esetében bevett gyakorlat, hogy egy-egy évben több tudósnak ítélik oda az elismerést, a tízmilliót megosztják.

A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. Mi, magyarok 2002-ben örülhettünk legutóbb. Akkor Kertész Imre kapott irodalmi Nobel-díjat. 2004-ben is büszkék lehettünk, hiszen ekkor a magyar származású - Karcagon született -, Izraelben élő Avram Hershko lett kémiai Nobel-díjas.

Alfred Nobel svéd kutató végrendeletében hozta létre alapítványát, amely nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül jutalmazza a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom terén legkiválóbb teljesítményt nyújtó, illetve a béke megőrzésében vezető szerepet játszó személyeket. 1968 óta közgazdasági Nobel-díjat is adnak, ezt a Svéd Bank alapította.

Eddig 777 egyén és 20 szervezet kapott elismerést - nő mindössze 34 vehette át a díjat. A legfiatalabb Nobel-díjas Lawrence Bragg volt, ő 25 évesen kapott fizikai Nobel-díjat. A legidősebb tudós az egyik tavalyi közgazdasági díjas, Leonid Hurwicz volt, aki 90 éves korában érdemelte ki az elismerést.

Ketten nem vették át: az 1964-es irodalmi Nobel-díjas Jean-Paul Sartre egyetlen hivatalos elismerést sem fogadott el, így ezt sem. A vietnami Le Duc Thónak 1973-ban ítélték meg a Nobel-békedíjat, de ő sem fogadta el, arra hivatkozva, hogy amiért megkapta - a vietnami béke megteremtése -, nincs éppen elismerésre méltó helyzetben. Négy kitüntetettnek pedig a politika tiltotta meg az átvételt. Adolf Hitler három német díjazott - Richard Kuhn, Adolf Butenandt, Gerhard Domagk - esetében akadályozta meg, hogy átvegye elismerését. Borisz Paszternak örömmel fogadta 1958-ban az irodalmi Nobel-díjat, nem úgy a szovjet vezetés, amely a díj visszautasítását követelte az írótól.

A legtöbb Nobel-díjas állampolgárral az USA dicsekedhet. Magyar állampolgárként csak Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert és Hevesy György kapta meg a rangos elismerést. Magyar származású Nobel-díjasként szoktuk emlegetni Lénárd Fülöpöt, Bárány Róbertet - utóbbi az 1914-ben neki ítélt orvosi díjnak köszönhette, hogy kiszabadult az orosz fogságból -, Zsigmondy Richárdot, Békésy Györgyöt, Wigner Jenőt, Gábor Dénest, Polányi Jánost, a most nyolcvanéves Elie Wieselt, Oláh Györgyöt és Harsányi Jánost.