Október 15-e lesz a VÉSZ igazi kezdete
- A jelenleg is folyó ügyekben október 15-ig adtunk haladékot a feleknek, hogy megegyezzenek a pénzügyi teljesítésről. Amennyiben nem lesz megállapodás arról, hogy a vállalkozót az építtető vagy a kivitelező hogyan és mikor fizeti ki, akkor újabb bontások következnek. Ahogy az elmúlt napokban, úgy ezúttal is ajtókat és egyéb nyílászárókat szedünk ki és viszünk el. Ami eddig történt, az lányregény ahhoz képest, ami ezek után következik - mondta sajtótájékoztatóján Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke.
A szervezet rövid távú célja, hogy az egyébként kiváló munkát végző vállalkozásokat életben tartsák - hangsúlyozta. Egyszerűen nem mehet tovább, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva nem fizetik ki az alvállalkozókat az építtetők. A körbetartozás immár kezelhetetlenné vált. Abban, hogy a helyzet eddig fajult, s ma már alig akad olyan építőipari vállalkozás, amely ne "égette volna meg magát" egy nagyobb projektben, a törvényi háttér súlyos hiányosságai is szerepet játszanak - tette hozzá Éliás Ádám. Utóbbira példaként említette: ha egy vállalkozás az épület egy tartozékát saját pénzen legyártja, majd azt beépíti, ám a munkadíját és az alapanyag ellenértékét nem kapja meg, akkor bizony nem egyértelmű, hogy ki a tulajdonosa annak az eszköznek. Még pikánsabb a helyzet, ha ezt az elemet a beruházó továbbértékesíti, azaz például eladja a lakást. Ekkor szerinte már felmerülhet az orgazdaság is.
Szeretnék elérni, hogy azok a regulák, amelyek az ilyen és ehhez hasonló vitás eseteket tisztáznák, bekerüljenek a hazai jogrendbe is. Ennek érdekében a VÉSZ október elsején petíciót nyújtott át a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) és a köztársasági elnök képviselőinek. Ebben az előbbiek mellett azt is kérik, hogy egy épület csak akkor kapjon használatbavételi engedélyt, ha a beruházó igazolja, hogy az összes alvállalkozót kifizette. A szövetség azt is szeretné elérni, hogy az illetékes minisztériumok építőipari minimumárakat határozzanak meg. Elképzelések szerint ezeket minden év januárjában tennék közzé a kialakult reális árviszonyok és az érvényes jogszabályok alapján. Amennyiben meglennének, akkor ezek alatt nem lehetne munkát vállalni az év folyamán.
A már bajba került vállalkozások megsegítésére a VÉSZ-en belül felállítottak egy szakértői bizottságot. Ennek szerepe az, hogy olyan társaságok számára készítsen szakértői véleményt, amelyeknek - például minőségi hibákra hivatkozva - nem fizettek. Már bőven akadt példa arra, hogy ez is elég volt az építtető számára, és végül megállapodtak a pénzügyi teljesítésről az alvállalkozóval. - Ez lenne a cél, békés megoldásra törekszünk, de ha nincs más megoldás, akkor akcióba lépünk - mondta. Olyannyira, hogy ha kiürített projektcégről van szó, és erre hivatkozva nem fizetnek, akkor a felelősséget a társaság alapítójára is kiterjesztik, s "annál is akcióba indulnak".
A VÉSZ lépéseivel szinte egy időben egy másik érdekképviseleti tömörülés, az UpKlub is hallatta hangját a körbetartozással kapcsolatban. (A szervezetnek olyan cégek a tagjai, amelyek megalakulásuk első évében már 100 millió forint feletti árbevételt értek el.) Az UpKlub azonban finomabb módszert választott: a lánctartozás miatt a strasbourgi bírósághoz fordult. Gábor Miklós, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: nem véletlen a két akció egybeesése, a VÉSZ részéről megkeresték őket is. Az eredeti elképzelésekkel egyet is értettek, ám úgy véli: az utóbbi napokban politikai felhangot is kapott a kezdeményezés, amitől viszont szeretnének elhatárolódni.
Hogy mit is várnak a strasbourgi bíróságtól, arra úgy reagált: szeretnék elérni, hogy a grémium kimondja: az Európa egyéb - lánctartozással nem küszködő - országaiban alkalmazott szabályozókat itthon is vezessék be. Ilyen lenne például, hogy olyan emberek, akik után sorozatosan csak bedőlt cégek maradnak, ne tudjanak korlátozás nélkül újabb és újabb projektvállalatokat alapítani. A hazai gyakorlathoz képest ezt Németországban sokkal szigorúbban kezelik, ha valaki kifizetettlen számlákat hagy maga után, annak nincs több dobása.
