Mélybe húzó örökség
Több millió forintos bankhitelt örökölt a kilencéves fiam és az apja első házasságából született 12 éves féltestvére. A húszéves lejáratú kölcsönök fedezete az a ház, amelyben élünk. A hitelező pénzintézetek válaszút elé állítottak: fizetek vagy árverezik a házat. A havi több tízezer forintos részletet nem tudom fizetni, a férjem volt a családfenntartó, én a család érdekében otthon maradtam. Most nincs se munkám, se megtakarításom, amelyből fizethetném a törlesztést. Az örökségről se mondhattam le, hiszen nincs hová mennünk. Igaz, akkor is mehetünk a híd alá, ha elárverezik a házat. Mit tehetnék? - kérdezi egy kétségbeesett aszszony az ingyenesen jogi tanácsokat osztó honlapon.
Nem sok biztatót tudtak neki mondani, mint ahogy annak a levélírónak sem, aki az apósa után hátramaradt adósság ügyében érdeklődött. A távol élő szülők még a rendszerváltás évében vettek fel 150 ezer forintos kölcsönt a gázvezeték kiépítéséhez. A hitel fejében jelzálogot jegyeztek be a házukra. Három évvel később újabb 50 ezer forint személyi hitelt vett fel az anyósa. A kölcsönöket azután hol fizették, hol nem. A bank végül árverésen próbálta értékesíteni a házat, de a vonatsínektől alig tíz méterre álló épület senkinek sem kellett. Az após halálakor a bank újra szagot kapott: fizetőképes örökös a láthatáron! A család a tartozásról csak akkor értesült, amikor április végén levelet kaptak a bank bedőlt hiteleket kezelő faktoingcégétől, mivel 2,5 millió forinttal tartoznak. Apósa akkor már fél éve halott volt. Felkeresték a céget, ahol egyúttal arról tájékoztatták, hogy az anyósának további 1,5 millió forintos tartozása van. Ezt kell megfizetniük, alkuról, fizetési átütemezésről szó sem lehet. A család ekkor pontos kimutatást kért a tartozás alakulásáról. Ám erre már négy hónapja hiába várnak.
Az adósság öröklése korántsem korunk találmánya, ám a szocializmus idejének korlátozott pénzügyei jócskán elhomályosították az ehhez kapcsolódó emlékeket. Nem árt, ha felfrissítjük ezeket. A hazai adósságállomány ugyanis ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. Idén nyáron már meghaladta a 6350 milliárd forintot. A hazai bankrendszert jellemző ragadozó hitelezési politika egyre nagyobb körből (minimálbéresek, nyugdíjasok) csábítja a potenciális hitelfelvevőket - a fő az, hogy legyen forgalomképes ingatlanuk. A bedőlő hitelek emelkedő aránya jól mutatja a kockázatok növekedését. Bár a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az eladósodott háztartásoknak csak 2,2-4,2 százaléka tekinthető kockázatosnak, ám náluk van az adósságállomány 5,7-12,9 százaléka. A potenciális ügyfelek fogyása egyre nagyobb engedményekre késztetik a bankokat, így például a fedezetül ajánlott ingatlanok egyre nagyobb része terhelhető hitellel egyre hosszabb futamidő mellett. A legnagyobb hazai pénzintézetként számon tartott OTP ingatlanfedezet mellett nyújtott hiteleinek átlagos futamideje 17-18 év, és évről évre növekszik. A hitelpiacon már feltűntek a 30-40 éves futamidővel kínált hitelek is. Így egyre több idős adós lesz, akik - a magyar halálozási statisztikákat ismerve - könnyen adóssághagyatékozóvá válhatnak. A fedezetül felkínált ingatlanok értéke viszont akár csökkenhet is - az amerikai vagy brit jelzálogpiaci válság példája ugyan egyelőre távolinak tűnik, de a pénzügyi válság elmúlt heteiben megtanulhattuk, hogy amiről tegnap azt állították, hogy Európát nem vagy alig érinti, az holnap kopogtat az ajtón.
A jogszabályok szerint az örökös a vagyonnal együtt a tartozásokat is örökli, de jogában áll visszautasítani - magyarázza Hidasi Gábor ügyvéd. Kiskorú esetében törvényes gyámja teheti meg ezt helyette. Ha viszont elfogadja az örökséget, akkor terhelten fogadja el, így köteles a hagyatéki terhekért helytállni. Döntésén - később tudomására jutó tartozások ellenére sem - változtathat. De a visszautasítást sem másíthatja meg. Ilyenkor a törvényes öröklési rend szerint utána következő örököl. Például a gyermeke. Helyette törvényes gyámja mondhat le, de a procedúrába ekkor be kell vonni a gyámhivatalt is. Örökös hiányában a hagyaték az államra száll, amely nem utasíthatja vissza az örökséget, igaz, a tartozásokért csak az örökölt tulajdon értékéig felel.
A hitel nem szűnik meg az adós halálakor, mint ahogy a hitel fedezete sem változik. A banknak a hagyatéki végzés alapján módja nyílik megtenni a szükséges intézkedéseket, vagyis az örökösre hárítja a tartozást - tájékoztatta lapunkat az OTP. Ha az adósságot nem fizetik ki egy összegben, akkor a hitelszerződést változatlan feltételek mellett újrakötik az örökössel.
Nem fizetés esetén viszont megindul a szokásos végrehajtási eljárás, amelynek során az ingatlant elárverezik. Ilyen esetekben azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kényszerértékesítésből befolyt bevétel nem fedezi a tartozást, így az örökös tovább cipelheti a hagyatéki terheket.
