A legöregebb kőzet megtalálása nagyon fontos a kutatók számára, mert segít a geológia máig vitatott kérdésének a megoldásában: hogyan alakult ki évmilliárdokkal ezelőtt a folyékony magmán a szilárd kőzet.

Az elmúlt négy évben Jonathan O'Neil és munkatársai Québec északi részén tanulmányoztak egy különösen koros képződményt. Kormeghatározásként a kőzetben a neodímium nevű ritkaföldfém 142-es izotópjának a mennyiségét nézték. Valamennyi kőzet tartalmaz ilyen izotópot, azonban a 4,2 milliárd évesnél idősebbek a szokásosnál kissé többet - olvasható a New Scientist-
ben megjelent beszámolóban. O'Neil szerint az általuk meghatározott kőzet kora ezzel a módszerrel 4,28 milliárd évesnek adódott, azaz, a legöregebb ismertnek a Földön.

Ez az anyag tehát mindöszsze háromszázmillió évvel fiatalabb a Naprendszerünknél és 250 millió évvel azután jött létre, hogy egy Mars-méretű bolygóval ütköző Földből kiszakadt a mai Hold kőzetanyaga. A kutatók egyöntetű véleménye szerint 3,8 milliárd évvel ezelőtt már szilárd kérge volt a Földnek. Martin Whitehouse, a Svéd Természettudományi Múzeum vezetője szerint a kutatók meg akarják érteni, hogy mi történt a bolygó születése és a szilárd kéreg kialakulása között eltelt 700 millió év alatt. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos néhány kőzetminta ebből a korból. Eddig azonban nem találtak ilyet.

Kérdés, hogy valóban a legöregebb kőzetet találták-e meg Kanadában? Hagyományos elemzés szerint ugyanis a kő "mindössze" 3,8 milliárd évesnek adódott - azaz 200 millió évvel fiatalabbnak a - szintén Kanadában - 1999-ben fellelt, az eddig legvénebbnek tartott Acosta gneisznél. Whitehouse szerint biztos, hogy kanadai kollégája az egyik legöregebb földi kőzetet találta meg, de kétséges, hogy a korelnököt.