A kevésbé sürgős javításokkal, a lakásfelújítással érdemes kivárni a jövő év elejét. Ha az Országgyűlés megszavazza, januártól a javítási, felújítási munkák árának 30 százaléka visszaigényelhető lesz az adott évi személyi jövedelemadóból. A miniszterelnök kezdeményezésére az adótervekbe került új szabály Európában nem ismeretlen. Célja, hogy a gáz- és villanyszerelők, a szobafestők számla ellenében dolgozzanak. Ma ugyanis a mesteremberek rendszerint nettó - vagyis a 20 százalékos áfát nem tartozó - árat kérnek, s jellemzően a megrendelő sem ragaszkodik a számlához, ha ezzel az összeg ötödét megspórolhatja. Ez azonban nem csak az áfa elcsalásához vezet: a vállalkozók így jövedelmük egy részét is eltitkolják, ami után értelemszerűen jövedelemadót sem fizetnek. A megrendelő pedig nem élhet garanciális jogaival, mivel nincs számlája.

A terv szerint nem csak a lakás, a gázkazán vagy a televízió javításáról szóló számla értékét lehet majd adólevonásra használni, hanem a bébiszittertől, az ápolónőtől és a házvezetőnőtől - esetleg - megkapott bizonylatét is. (Más kérdés, hogy az utóbbi szolgáltatókra mennyire jellemző a számlaképesség.) Összesen - más, például oktatási, nyugdíjpénztári kedvezményekkel együtt - 100 ezer forint lesz levonható a 2009-es jövedelemadóból. Vagyis ezt a szabályt 2010-ben lehet majd először alkalmazni. A számlát feltétlenül meg kell majd őrizni, mert a bevalláshoz szükség lesz sorszámára, a szolgáltató adószámára és az összegre.

Sokakat érinthet az a terv, hogy az állam jövőre már keményen büntetné azt, aki lakást vagy egyéb ingóságot ajándékoz valakinek, ám hogy elkerülje az ajándékozási illetéket, adásvételi szerződést köt, aránytalanul alacsony áron. (Ezt egyébként sokan adásvétel esetén is megteszik, hiszen így kevesebb illetéket kell fizetni.) Az adótervezet szerint amennyiben egy szerződésben a vételár nem éri el a forgalmi érték felét, akkor az utóbbi összeg és az adott ár különbözete alapján az ajándékozási illetéket is kiszabhatják. Ez pedig jóval nagyobb teher, mint a vagyonszerzési illeték. Az nem derül ki a tervből, hogy mindezt milyen forgalmi érték alapján ellenőrzik majd, és milyen gyakorisággal.

Az igatlanforgalmazással és -lízinggel foglalkozó vállalkozók dolgát azonban könnyítené a kabinet. Azok, akiknek ez volt a főtevékenységük - és ezt a pénzügyi felügyelet, illetve a Lízingszövetség igazolta - eddig is élhettek a kétszázalékos, kedvezményes vagyonszerzési illetékkel, ha vállalták, hogy az adott ingatlant két éven belül eladják vagy lízingbe adják. (Egyébként négymillió forintig kettő, e fölött hat százalék az illeték). Most sokat könnyítene a kormány a kedvezményes illeték feltételein. Elég lenne arról nyilatkozni, hogy a megelőző év nettó árbevételének több mint fele ingatlaneladásból vagy -lízingből származik, vagy 75 százaléka jött össze ingatlan- és gépjárműlízingből. Ezzel a lehetőséggel az ingatlanalapok is élhetnek. Jövőre az a kitétel is megszűnne, hogy az érintett lízingcégek kizárólag pénzügyi lízinggel foglalkozzanak. Az árbevétel arányáról pedig elég lenne nyilatkozni az APEH-nek. Ha az árbevétel felét mégsem sikerült e tevékenységekből előteremteni, azt be kellene jelentni az APEH-nek az adott év június 15-éig - akkor a be nem fizetett illetéken felül a különbözet felét is kiróhatja a hatóság. Ha nem jön össze a két éven belüli értékesítés, a különbözet háromszorosa lenne a büntetőtétel (eddig a kétszerese volt).

A magánszemélyek ingatlanértékesítésével kapcsolatban az adóterv pontosítja: ha egy ingatlanhoz hozzáépítenek, majd az egészet eladják, hogyan lehet külön-külön, arányosítással számolni a szerzési értéket a különböző időpontokban szerzett ingatlanrészekre. Öröklés vagy ajándékozás esetén a tervezet egyértelműsíti, hogy a szerzési érték az illetéktörvény alapján számolt forgalmi érték lehet, ha az illeték kiszabása még nem történt meg. Egyértelművé válik az is: ha valaki nem tudja számlával, szerződéssel igazolni a szerzési értéket, és az eladási ár 75 százalékával számol, mással már nem csökkentheti azt. Kedvező változás viszont, hogy a nem lakáscélú ingatlanok esetében a bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból (ilyen például a szolgalmi jog) származó jövedelem 15 év alatt, az ingatlanból származó jövedelemhez hasonlóan lenullázódik, vagyis nem kell utána adót fizetni - eddig csak a lakások esetében volt erre lehetőség.)

Ajándékozási illeték (%)

Visszterhes
vagyonátruházási illeték (%)

Ingatlannál

Jövőre százezerrel olcsóbb lehet