Újabb fordulatot vett a dunaújvárosi harangvita: a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint ugyanis Magyarországon nincs olyan hatályos jogszabály, amelynek alapján egy települési jegyző zajhatóságként mérethetné, korlátozhatná a templomi harangszó erejét. Emiatt az LB felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Fejér Megyei Bíróság (FMB) ítéletét, amely úgy szólt, hogy a harangozásra is vonatkoznak jogi normák, így például a zajhatárérték megállapíthatósága.

A dunaújvárosi harangvita három évvel ezelőtt kezdődött, amikor először szólaltak meg a lakótelepek által határolt területen felépített Krisztus király főtemplom harangjai. A környéken élők a város jegyzőjéhez fordultak, hogy a hivatal méresse meg a harangok zaját. A jegyző több jogszabályra is hivatkozva zajszintmérést végeztetett, majd határozatban kötelezte a plébániát a zajterhelés csökkentésére.

A plébánia a megyei közigazgatási hivatalhoz fellebbezett arra hivatkozva, hogy a harangszó a keresztény világban elfogadott, elsődleges célja, hogy misére hívja, imádságra szólítsa fel a híveket. Az egyház álláspontja szerint a harangzúgásról szóló önkormányzati döntés beavatkozást jelent a hitéleti tevékenységbe, amit viszont az alkotmány és más jogszabályok is tiltanak.

A közigazgatási hivatal elfogadta ezt az érvelést, és megsemmisítette a dunaújvárosi jegyzőnek a zajkibocsátás csök-kentéséről szóló határozatát. A dunaújvárosi lakók a bíróságon támadták meg ezt a határozatot. A FMB tavaly megszületett, jogerős ítélete hatályon kívül helyezte a közigazgatási hivatal döntését, és érvényesnek mondta ki a dunaújvárosi jegyző eredeti, a zajkibocsátás csökkentéséről szóló határozatát. Az indoklásban az áll: a harangozás jogát ugyan mindenki köteles tiszteletben tartani és eltűrni, ugyanakkor a harang által kibocsátott zajra is vonatkoznak állami jogi normák, ilyen például a zajhatárérték megállapíthatósága.

A jogerős döntés ellen a közigazgatási hivatal és a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az LB az ítéletében kifejtette, hogy a dunaújvárosi jegyző határozatában hivatkozott jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy zajhatóságként járjon el a harangszó ügyében, így a közigazgatási hivatal helyesen járt el, amikor megsemmisítette a jegyzői határozatot.

Fogas László, a felperes lakók képviselője elmondta: az LB döntése számukra azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyházra nem vonatkoznak a jogszabályok, amelyek a normális egymás mellett élést szabályozzák. Hozzátette, egy lehetőségük maradt: ha ingatlanszakértői véleménnyel tudják alátámasztani, hogy a lakásaik forgalmi értéke csökkent a harangozás miatt, akkor kártérítési pert indíthatnak az egyház - vagy az önkormányzat - ellen.