Aladdin, Szindbád és a többiek

Legendák nyomában - rejtélyek és mítoszok a történelemben címet viseli lapunk legújabb, immár harmadik DVD-sorozata. Ezután is a csütörtöki Népszabadságban jelennek meg a filmek. A sorozat Az Ezeregyéjszaka meséivel indul.

Ezeréves a legenda arról a szultánról, aki felesége hűtlensége miatt minden éjjel más nővel hált, majd az asszonyokat másnap reggel szép sorban lefejeztette. Így ment ez egészen addig, amíg a vezír lánya, Seherezádé nem került ágyába. Az okos, élni akaró nő ezeregy éjszakán át mesélt varázslatos történeteket Aladdinról, Szindbádról és másokról. Történeteivel annyira elbűvölte a szultánt, hogy több nőnek már nem kellett meghalnia. Lehetséges, hogy ezek a mesék valós alapokon nyugszanak, vagy csupán a vezírlány agyából pattantak ki a történetek? - ilyen kérdésekre keres választ a DVD-sorozat első része.

Európa 1704-ben találkozott első alkalommal ezekkel a mesékkel. A Párizsban kiadott kötet népszerűsége hamarosan a Bibliáéval vetekedett. Az olvasók ugyanis érdeklődéssel fordultak az egzotikus tájakon játszódó történetek, az emberfeletti képességekkel rendelkező hősök felé. Erre példa a jól ismert történet Aladdinról és a csodatévő lámpájáról, no és a dzsinnről. Akárcsak az arab világban, Európában is szükség volt olyan történetekre, amelyek azt igazolták, hogy a szegényből is lehet gazdag, a rossz pedig elnyeri vaskos büntetését. Népszerűek voltak a mesék, mert segítettek átvészelni a mindennapok nyomorát.

Az eredeti mesélők hivatásos történetmondók lehettek, a mesefolyam összefűzője pedig valamikor a nyolcadik-kilencedik században élt. Bárki volt ez a személy, kilétét lehetetlen megállapítani. Mint ahogy arra sem lehet egyértelműen válaszolni, hogy élt-e Seherezádé? Lehet, hogy kitalált személy volt, lehet, hogy bő ezer évvel ezelőtt megtörténtetett valami hasonló. Most már mindegy. A mesék saját útjukat járják.

Mi lehet a történetek valóság alapja? A film készítői azt feltételezik, hogy Szindbád története például tengerészkalandok sajátos lenyomata. A tengereket járó hajósok manapság is meghökkentő helyzeteket élnek át, amelyekre mi tudjuk a magyarázatot, de nem tudhatták a régiek. A szájról szájra terjedő meséket elmondóik ráadásul kiszínezték, így lettek a szörnyek minden ismert lénynél hatalmasabbak, ezért repülhet a szőnyeg, s ezért vethet horgonyt egy hatalmas bálna hátán a hajós.

Máig titokzatosság övezi a sivatagi karavánokat
Máig titokzatosság övezi a sivatagi karavánokat
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.