Kutyát a családba! De hogyan válasszunk?
Házi kedvencnek, hobbi célra, de akár területőrzésre is a menhelyről származó kutyákat ajánlja elsősorban Papp Viktória okleveles kutyakiképző, aki négy évig dolgozott menhelyen, és nevelt már jó néhány hányattatott sorsú ebet, így jól tudja: a menhelyi kutyák nagyon hűségesek és sokat tudnak adni, hálásak a törődésért a sok rossz dolog után, ami őket érte.
Körültekintően válasszunk menhelyről is
Miután tisztáztuk, hogy egyáltalán mi célból szeretnénk kutyát, a legideálisabbnak az tűnik, ha menhelyről választunk kölyköt, őt ugyanis mi magunk formálhatjuk, a mi szabályaink szerint fog felnőni – mondja a kutyakiképző.
Ám ha felnőtt négylábú ejtette rabul szívünket, érdemes többször kimenni a menhelyre, kicsit megismerni, simogatni az ebet. Annak érdekében, hogy ne vállaljunk magunkra olyan kötelességeket, melyeket nem tudunk teljesíteni, mindenképpen meg kell ismernünk a kutya előéletét, melyről a menhely munkatársai tudnak felvilágosítást adni. Tudjuk meg, hogyan és kitől került be a kutya a menhelyre. Ha a gazdája adta le, kérdezzük meg ennek okát és azt is, hogyan lett szocializálva az eb, vannak-e berögződött magatartási problémái, melyeket csak gondos munkával lehet kinevelni belőle. Kérdezzünk rá, és figyeljük is meg, hogyan tűri az idegen emberek, más állatok és persze a gyerekek jelenlétét.
A megkínzott, elvadított kutyákkal sok gond lehet, ám egy menhelyi kutyának is meg van a maga előnye, sokkal hálásabbak, mint a már jóba beleszületett társik.
– Volt dolgom fogadott kutyával is, akit a gazdája felakasztott, de túlélte... Nagy szerelem volt a miénk! Nyolc évig volt hű társam, versenyszerűen dolgoztam vele, és nem kellett neki se labda, se kaja. Nem érdekelte, nem motiválta semmi más, csak én – meséli a szakember.
Menhelyekről persze nem csak keverék ebet lehet örökbe fogadni.
– Sok a kidobott fajtatiszta eb és vannak erre specializálódott fajtamentő társaságok, mint például a Német Juhászkutya Fajtamentők, Bullterrier Fajtamentők, Spániel Fajtamentők és sorolhatnám. Az interneten az összes fajtamentő megtalálható – mondja Papp Viktória.
Amilyen a kutya, olyan a gazdája
Milyen kutya illik a gyerek mellé, vagy a nagymama panellakásába? Ezt nem is annyira a fajta, mint inkább a testméret és a mozgásigény dönti el.
Papp Viktória szerint valójában nincs olyan, hogy családbarát vagy harci típusú kutya, mivel négylábú társainkat mi neveljük barátságossá és megbízhatóvá, vagy épp agresszívvé.
– A staffordshire terrier is lehet a legjobb bébicsősz, ha úgy van nevelve, de egy ártatlan kis tacskó is belemarhat a gyerekbe. Ezért nem szeretem, ha egy adott fajta meg van bélyegezve, mondjuk aszerint, hogy milyen gyakran támad emberre. Egy kutya születésekor eredendően nem agresszív és nem „harci kutya”, az ember teszi olyanná a nem megfelelő tartással és neveléssel, a szocializáció hiányával, vagy azzal, hogy kicsapja egy 2 méteres láncra, hogy éljen ott élete végéig…
Mindez persze nem vonatkozik a túltenyésztettségből adódó idegrendszeri problémákra, melyek kiszűrésére a tenyésztőtől való vásárlásnál kell különösen odafigyelni.
A szaporító még nem tenyésztő!
A tenyésztőtől vásárolt – és bizony nem olcsó – fajtiszta kutyakölykökre annak érdemes „beruháznia”, aki sportolni, maga is tenyészteni vagy kiállításra járni szeretne vele. Ilyen célra viszont mindenféleképpen tenyésztőtől érdemes kölyköt venni, ám nagyon körül kell nézni a piacon, mivel sok a magát tenyésztőnek nevező „szaporító”, akik gyors anyagi haszonszerzés céljából valósággal szórják a silány, beteg, rossz idegrendszerű kutyákat.
Aki már eldöntötte, hogy tenyésztőtől vásárol, ne sajnálja a pénzt a kölyökre, mert ez esetben is áll a régi mondás az olcsó húsról és annak híg levéről: a meglepően olcsó kiskutyának egy-két éven belül komoly egészségügyi problémái lehetnek, ami a túltenyésztés következménye, a betegségek kezelése pedig igencsak drága mulatság.
– Mivel minden fajtának vannak speciális betegségei, illetve ezekre való hajlama, ezért kérjük el az egészségügyi szűrésekről való dokumentumokat és a tenyészszemlére vonatkozó információkat. A tisztességes tenyésztők mindegyike rendelkezik ezekkel – figyelmeztet a szakember hozzátéve: egyes betegségek a minőségi táplálás hiánya miatt is jelentkezhetnek (ízület-, szőr-, bőr- problémák), így már kölyökkorban fontos hangsúlyt fektetni erre, de egy jó tenyésztő ad is információt, sőt, mikor elvisszük a kölyköt, legalább egy pár napi étel adagot be is csomagol nekünk.
Választás előtt először is a tenyésztőt magát kell jól megnézni: megvannak egyáltalán a szükséges referenciái, milyen a szakmai híre?
Figyeljük meg, hogy konkrét válaszokat ad-e a kérdéseinkre, segítőkésznek és nyitottnak mutatkozik-e? Ha csak hebeg-habog, a szülőkben sem biztos, vagy össze-vissza hadovál azok jó tulajdonságairól, ha önellentmondásokba keveredik, akkor ott valami nem stimmel – hívja fel a figyelmet a legárulkodóbb jelekre Viktória, aki azt tanácsolja, inkább látogassuk meg több alkalommal a tenyésztőt és akár kérdezzünk rá többször ugyan azokra a dolgokra, hogy kiderüljön, hazudik-e, illetve nem árt a választásba bevonni egy a kutyákhoz jól értő szakembert is.
A kölyök kiválasztása ezután már csak azért is könnyebb, mert a kutya nem hazudik: egy egészséges és értelmes kölyök élénk, kíváncsi, a farkát felcsapva hordja, nem ijedős, a szőre fényes, a mozgása dinamikus a szeme pedig tiszta.
Persze még ekkor sem biztos, hogy minden rendben lesz a kiskutyával, de ez már nem feltétlenül a tenyésztő sara. Egy jó tenyésztő szerződéssel adja át a picit, amiben fajtától függően kitérnek a garanciákra és tartási feltételekre. Ha már elhoztuk a kölyköt, onnantól kezdve már nagymértékben tőlünk is függ a további fejlődése.