A 30 év körüli Merész Róbert leghamarabb harminc év múlva kerülhetett volna szabadlábra, ha jogerőssé válik a másodfokú ítélet, amelyet több emberen, előre kitervelten, aljas célból elkövetett emberölés kísérlete, csalás, okirat-hamisítás, kegyeletsértés és rongálás miatt szabott ki a Szegedi Ítélőtábla. A Kúria azonban kedden úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékok nem alkotnak teljesen hibátlan, zárt logikai láncolatot, nem bizonyosodott be minden kétséget kizáróan a vádlott bűnössége az élet elleni cselekmények vádjában, ezért további bizonyításra kötelezte a másodfokú bíróságot.

A vitatott tényállás szerint Merész Róbert 2006-ban két nőt is életbiztosításra beszélt rá, majd mérget tett az italukba. Ezután mindkét biztosítás kedvezményezettje nevében eljárva, valótlan tartalmú okiratok segítségével, megpróbálta felvenni a haláleset után járó összegeket, holott csak az egyik sértett hunyt el, a másik életét az orvosok megmentették. Amikor a vádlott tudomást szerzett arról, hogy a biztosító magánnyomozóinak kutatásai nyomán rá gyanakodnak, megpróbálta kihantoltatni a holttestet, hogy megsemmisítse, mert attól tartott, ha megvizsgálják, megtalálják benne a mérget. Bejelentés nyomán azonban a helyszínre érkező rendőrök megzavarták a holttest kihantolását.

A vádlott ugyanakkor az élet elleni cselekmények vádját mindvégig következetesen tagadta, azt hangoztatta: nem mérgezte meg a két sértettet.

Első fokon, 2011 februárjában, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság járt el, amelynek ítéletét a tábla 2011 szeptemberében a vádpontok túlnyomó többségében, így az élet elleni cselekmények és az életfogytiglan vonatkozásában is helybenhagyta, csupán az egyik csalás esetében változtatott, ám ez a bűnösségre is kiterjedő módosítás a fellebbezések folytán azt eredményezte, hogy a Kúria teljes terjedelmében felülbírálta az ügyet.

Miközben az ügyészség a két kórházba került sértett esetében azért fellebbezett, hogy az élet elleni cselekmény minősítő körülményeként a különös kegyetlenséget is állapítsa meg a bíróság, a védelem egyre csak felmentésért fellebbezett.

Az ügyész néhány napja a Kúrián perbeszédében arról beszélt, hogy "a vádlott zseniálisan agyalta ki a cselekménysort".

A másod- és harmadfokú büntetőperben a tábla és a Kúria előtt már az orvosi műhibaperekből, jobbára polgári eljárásokból ismert Ábrahám László ügyvéd viszont néhány napja a perbeszédében hevesen vitatta az ügyben született tucatnyi orvos szakértői vélemény megalapozottságát, és az eljáró szakértők - szerinte - durva szakmai szabályszegéseire, a szakvélemények súlyos hiányosságaira hívta fel a figyelmet.

Azt a védelem sem vitatta, hogy egy profi csaló, egy ügyes szélhámos került a vádlottak padjára, aki különféle hamis iratok, halotti anyakönyvi kivonatok és zárójelentések felhasználásával próbálta megtéveszteni a pénzintézeteket, kicsalni tőlük a sokmilliós biztosítási összegeket, amíg le nem lepleződött. Például oly módon, hogy az egyik állítólagos elhunyt szembe jött az utcán a biztosító munkatársaival, akik kollégái voltak. Azt azonban vitatta Ábrahám László, hogy védence gyilkos lenne.

A védelem szóvá tette, hogy az ügyben született terhelő vallomások egy része vádalku eredménye, és az ügyvéd szerint az is megesett, hogy egy volt titkosszolgálati tiszt, a vagyon elleni bűncselekményekkel összefüggésben fogvatartott M. Szabolcs "kihasználta az ügyészség naivságát és amikor vallomása után szabadították, rögtön nyoma veszett". Az egyik terhelő bizonyítékként számon tartott telefonlehallgatási anyag pedig vágott, manipulált. Továbbá a védő kifogásolta, hogy országszerte áttekintve az elmúlt 30 év mérgezési ügyeit 13 évnél többet sosem szabtak ki a bíróságok, miközben jelen ügyben életfogytiglanra ítélték ügyfelét.

A Kúria szerint kétségtelen tény többek között, hogy a vádlottat pénzszerzés, a biztosítási összeg megszerzése motiválta, a sértettek egyike elhunyt, és számos közvetett bizonyíték szól a vádlott ellen, ám kétségeket ébreszt többek között az, hogy a cselekménysor végén elhunyt sértett a mérgezés után a kórházi kezelés eredményeként még hazamehetett és napokig gyógyultnak látszott, majd csak ezután hunyt el, ennek körülményei pedig nem tisztázottak, jelenleg nincs kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a haláleset a vádlott műve lett volna. 

Merész Róbert jelenleg büntetőeljárást eredményező hamis vád miatt jogerősen kiszabott egy éves szabadságvesztés büntetését tölti. A bajai mérgezések ügyében a Szegedi Ítélőtáblán kezdődik újra a másodfokú eljárás.