Különös jelenséget figyeltek meg a majmoknál is

Egyes állatok brutális eszközökhöz folyamodnak, hogy génjeiket továbbörökítsék. Az újonnan a csoportba kerülő domináns hímek előszeretettel ölik meg elődeik utódjait - gondoljunk az oroszlánokra. A rágcsálóknál szokatlan dolgot figyeltek meg a biológusok: a vemhes nőstények nagy része elvetélt az új hím érkezését követően.

Hilda Bruce biológus a róla elnevezett hatást fél évszázada írta le fogságban tartott egereknél. Most első ízben sikerült ugyanezt vadon élő állatoknál is bizonyítani, méghozzá majmoknál - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Eila Roberts, a Michigani Egyetem kutatója és kollégái öt éven át figyeltek meg egy dzseládapávián (Theropithecus gelada) populációt az etiópiai Simien Nemzeti Parkban. Megszámolták az élve születő majomkölyköket azokban a csoportokban, ahol új hím vette át a vezetést, ezen kívül ürülékmintákat gyűjtöttek a nőstényektől, hogy hormontartalmuk alapján megállapítsák, melyikük volt vemhes, és mióta.

Az új hím érkezését követő első hetekben a vemhességek nyolcvan százaléka megszakadt - számoltak be a kutatók meghökkentő eredményükről a Science című folyóiratban. A Bruce-hatást szaginger váltja ki: egy idegen hím illata megváltoztatja a nőstények hormonháztartását, vetélést okozva ezzel.

A dzseládapáviánok csoportjait általában egy nőstény vezeti, de az egyik hím is kiemelkedik a többi közül. A vetélés evolúciós szempontból megéri a nőstényeknek, mivel megszületendő utódukat nagy eséllyel megölné az új hím. Így a Bruce-hatást a nőstények sikeres alkalmazkodásának tekinthetjük: maximalizálják kölykeik számát egy állandóan változó közösségben.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.