Közel nyolcszáz éves az egyik legnépszerűbb étel legendája
A legismertebb hamburgervita 2006-ban robbant ki, amikor a texasi képviselőház egyik politikusa törvényjavaslatban akarta rögzíteni, hogy a nevezetes húspogácsás szendvics bizony a Texas állambeli Athén szülötte. A Dallas Morning News egy cikke a hetvenes években azt írta, egy kis büfé tulajdonosa, Fletcher C. Davis kínált először „új szendvics” névvel illetett finomságot az 1904-es Saint Louis-i Világkiállításon.
A több mint száz éve működő Louis’s Lunch a connecticuti New Havenből viszont állítja, Louis Lassen, a tulajdonos sebtiben dobott össze egy éhes vendégnek két szelet kenyér között egy sült fasírtszerűséget az 1900-as évek elején, és így született meg az első hamburger.
A kis büfé marhahúspogácsát árusított két tósztkenyér között, sajttal, paradicsommal és hagymával, de határozottan ketchup nélkül. „Egy ilyen szendvics úgy történelmileg, mint szemantikailag nem lehet hamburger” – írta 2007-ben egy bizonyos Josh Ozersky a Los Angeles Timesban.
„Akar egy hazugságot a hamburgere mellé?” című cikk alaposan és részletesen utánajárt a hamburger-mítosznak, és számos újság archívumát böngészte végig a húspogácsás szendvics eredete után kutatva. Az újságíró rábukkant egy 1894-es cikkre, melyben említésre került a hamburger, így azt tehát bizonyosan nem Louis büféjében találhatták fel.
Hamburger a krétakörben
A versenybe Wisconsin állam is beállt: egy 1947-ből származó újságcikk azt állította, hogy 1885 környékén a darált húsból készült pogácsákat húsgombócoknak hívták, melyeket a seymouri Charlie Nagreen hamburger néven árult, akit emiatt „Hamburger Charlie”-ként emlegettek. A wisconsini közgyűlés szemfülesebb volt, mint a texasi, mert már 1997-ben szorgalmazták, hogy törvény deklarálja, a hamburger szülővárosa bizony Seymour.
A következő jelentkező egy testvérpár, Frank és Charles Menches, akik 1885-ben az Erie megyei vásáron darált marhahúsos pogácsát adtak az éhes tömegeknek azután, hogy a disznóhúsból készült kolbász elfogyott. Az étel nevét a helyszín adta, a vásárt ugyanis a New York állambeli Hamburg városában tartották.
A hamburgerért nagyobb eséllyel indul azonban a németországi Hamburg: a Hamburg - America Line hajózási társaság 1848-tól szállított emigránsokat Amerikába, a legendák szerint a szendvics már az első úton a fedélzeten kapható volt.
Josh Ozersky egy 1870-es New York Timesban cikket talált a „hamburg steak”-ről, ami már akkor híres volt, egy 1873-as szám pedig azt is leírja, hogy nézett ki az étel: egyszerű marhahús, ami át van darálva, és azt így kapott masszát formába préselik. Az 1883-as New York Sun így emlékezik meg a finomságról: „az a lapos, barnás húspogácsa a tányéron, az egy hamburg steak, az emberek hamburgernek nevezik. Nyers marhából készül, össze van keverve hagymával, különböző fűszerekkel és nagyon ízletes.”
Az ősatya minden bizonnyal Dzsingisz kán
A fent említett úriemberek csak az első amerikai hamburger címéért versenyezhetnek, a darált marhahús bizony már az Óvilágban is ismert volt, jóval korábban. A középkori tatár uralkodó, Dzsingisz kán a katonákat vezetve olyan ételeket kedvelt, melyek elkészítése alkalmazkodott gyorsan mozgó csapataikhoz. A mai tatár bifsztek elődje erre kitűnő választás volt, hiszen a nyereg alatt puhított nyers húst gyorsan el lehetett készíteni és fogyasztani is. A 15. század elejére egész Európa-szerte kedvelt volt a vagdalt marhahús, ami a tatároktól a német kereskedővárosokig, aztán onnan egészen az Újvilágig jutott el.
Hogy ki készítette el az első klasszikus változatot, a két fél zsemle közé helyezett marhahúspogácsát, és kínált mellé ketchupot és majonézt, valószínűleg sosem fog kiderülni, de az igazi rajongókat ez minden bizonnyal nem is érdekli.
