Modern emberi létünk egyik szükségszerű velejárója, hogy folyamatosan hulladékot termelünk. A háztartási szemetet többféle módon csökkenthetjük, ennek legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés, Dániában és Svédországban például a hulladék 80-90%-át így dolgozzák fel. Hazánkban még nem annyira elterjedt az otthoni hulladékválogatás kultúrája, de szerencsére egyre több gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére. A módszer azonban nem ad teljes körű megoldást mindennapi szemetünk kezelésére, az otthonokban felgyülemlett hulladék egyharmadát ugyanis olyan szerves anyagok – főzési származékok, ételmaradékok, kertekből származó hulladékok – adják, amelyeket nagyszerűen újra lehet hasznosítani. 

Ha jól tartják a rózsát, bármelyik kertben virágcsodákkal hálálja meg az értő gondoskodást

Maga a komposztálás tulajdonképpen a legősibb újrahasznosító eljárás, a biokémiai folyamat során különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák), enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat. Az így keletkezett "mesterséges" humusz sötétbarna színű, földszerű és tápanyagokban nagyon gazdag, virágföld helyett és trágyázásra is kiválóan használható, szobanövényeink pedig valósággal új életre kapnak tőle. A humusz természetes körülmények között automatikusan képződik az erdőkben a lehullott lombból, a szántóföldeken a gyökér- és szármaradványokból, a réteken és a legelőkön a szerves anyagokból, de néhány komposztláda és kis odafigyelés segítségével mi magunk is elkészíhetjük ezt az értékes anyagot.

A házi komposztálást olyan ládában vagy tartályban célszerű végezni, ahol a bomló anyagok megfelelő oxigén-ellátást kaphatnak, oxigén hiányában ugyanis nem bomlás, hanem rothadás megy végbe. Fontos még a komposzt nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a munkát rendesen. A ládákat szépen rétegezve kell feltölteni a szerves hulladékokkal, lehetőség szerint a különböző anyagokat vegyítve. Erre azért van szükség, mert különböző idő kell például a banánhéj és a faág lebomlásához, de az anyagok összekeverésével az oszlás folyamatos lesz az egész ládában. A komposzt a bomlás során folyamatosan hőt termel, ezért tavasszal és ősszel célszerű két-háromszor átforgatni a halmot, így a nedvesebb és szárazabb, illetve a szénben (gallyak, avar, fűrészpor) és a nitrogénben (fű, zöldséghéj, egyéb konyhai hulladék) dúsabb anyagok összekeveredhetnek.

A komposztálási folyamatot négy részre oszthatjuk: az elsőben a könnyebben bomló anyagok – fehérjék, szénhidrátok – válnak ki, mindez gyors hőmérséklet-emelkedéssel jár együtt, a másodikban a nehezebben bomló anyagok, mint például a cellulóz mállik szét, a harmadikban egy hirtelen lehűléssel a már lebomlott anyagokból kialakulnak a humusszerű anyagok, majd végül az egész beérik. A teljes folyamat a komposztba helyezett anyagoktól és a mennyiségtől függően 3 és 36 hónap között lehet. Sokan azért is ódzkodnak a komposztálástól, mert úgy gondolják, a folyamat kellemetlen és erőteljes szagot áraszt, ezzel szemben viszont a helyesen kezelt komposzt nem rohad, éppen ezért nem is bűzlik.

Mi kerülhet a komposztba?

A ládába kerülhetnek kerti és konyhai zöldjavak. A levágott füvet frissen és szárítva is komposztálhatjuk, a gallyakat aprítsuk fel, nagyobb mennyiségű avart viszont ne tegyünk a ládába! Mehet viszont bele növényevő állatok ürüléke, forgács, fahamu és szalma is. A háztartási zöldhulladékok közül komposztálható: zöldségek és gyümölcsök szára, héja, magjai aprítva; olajos magvak és héjuk aprítva; kávé, tea, fűszer- és gyógynövények; tojáshéj apróra törve; vágott virágok és szobanövények levelei; festetlen, fehérítetlen, natúr papír (pl. vécépapír-guriga, tojástartó, hullámpapír); haj, köröm, toll, szőr.

A hús- és csontdarabok odavonzhatják a kóbor állatokat, a záptojás és a húsevő állatok ürüléke a fertőzést terjesztő legyeket. Nem kerülhet a komposztba állati tetem és cigarettacsikk sem, továbbá festett papír, fém, üveg vagy műanyag. Szintén nincs helye a komposztban a gyógyszereknek, ruhaneműknek, vegyszereknek és egyéb veszélyes hulladékoknak (pl. festékek, olajok, elemek, spray-flakonok stb.).

Egy talpalatnyi föld elég

Csak a fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna, 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt megtöltő szerves eredetű hulladék keletkezik, amely különösebb erőfeszítés nélkül komposztálható lenne. A Komposztáljunk Közösen Program különleges kezdeményezés, az évek óta zajló akcióban fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek ingyen juthattak a komposztáláshoz szükséges eszközökhöz, a résztvevők számára pedig a munkát könnyítő előadásokat is tartottak. A komposztálás segítségével csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, ezáltal pedig a szemétdíj is, ami egy társasház esetében éves szinten több tízezer forint megtakarítást jelenthet. Tévesen elterjedt nézet, hogy a komposztáláshoz kert és sok hely kell. Bőven elég egy terasz vagy erkély is, a legtöbb társas- és bérház udvarán pedig biztosan van hely néhány komposztládának.