A Nagyboldogasszony-napi liturgiát egy lerombolt pravoszláv templom helyén tartanák, a szerbek viszont csak akkor tudnak odajutni, ha átkelnek a többségében albánok lakta településeken, ehhez pedig rendőri biztosításra van szükség.

A szerb sajtó információi szerint a Musutiste környéki albánok az utóbbi napokban a közösségi hálókon keresztül szólították fel a helyieket, hogy akadályozzák meg a szerbek belépését.

A szerb ortodox vallás a Julianus-naptárt használja, amely tizenhárom nappal tér el a Gergely-naptártól, így a pravoszláv vallási ünnepek ennyivel követik a katolikus ünnepeket.

A szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra, Szerbia egykori déli, túlnyomó többségében albánok lakta tartományára. Az onnan elszármazottak az ünnepek alkalmával hazalátogatnak, karácsonyi, húsvéti, vagy más vallási ünnepeikről az ottmaradt templomokban vagy azok romjain emlékeznek meg. A helyi albánok azonban a rendőri felügyelet ellenére gyakran dobálják meg a hazalátogatókat.

Koszovó és Szerbia viszonya máig rendezetlen. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el.