Kicsi a mag, de erős
A mag ősidők óta az új élet kezdetét jelképezi, éppen ezért óriási tisztelet övezte már az ókorban is. A sírokba csírázó gabonát temettek a halottak mellé, ezzel is jelképezve az újjászületést, Ázsiában pedig már időszámításunk előtt 3000-ben csíráztattak gyógyászatban betöltött szerepe miatt. A legendás kínai császár, Sheng-Nung pedig részletesen leírta könyvében, hogy a csíráknak rendkívül sokoldalú gyógyító hatása van, és salaktalanítják a szervezetet.
A föníciaiak is fogyasztottak csírákat hosszú hajózásaik alatt, így teremtve meg a friss, nyers táplálékot. Cook kapitány a savanyított káposzta mellett csíráztatott árpából készített itallal előzte meg a rettegett betegséget, a skorbutot. A második világháború idején a brit és az amerikai kormány egyaránt elismerte a csíráztatott magvak jelentőségét, de az igazi áttörést dr. Clive McKay táplálkozáskutató kutatásai jelentették. A doktor számos kísérlettel bizonyította, hogy a csíráknak páratlan vitamintartalmuk van.
A csírák megannyi ásványi anyagot (pl.: kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, szilícium, kálium) és vitamint (A-, B-komplex, C-, D-, E-, G-, K-, U-vitamin) tartalmaznak. A csírák ezenkívül gazdagok rostban, kiváló növényi fehérje-, illetve telítetlenzsírsav-források is. Számos olyan enzimet tartalmaznak, amelyek képesek a betegségek által kiváltott enzimhiány pótlására. A nyers zöldségek és gyümölcsök sajnos csak kis részét képezik táplálkozásunknak. Főzés vagy akár csak melegítés során (40 C fok felett) az ételben található élő enzimek elpusztulnak, és a szervezetnek magának kell megoldani az emésztést.
Olcsó életerő, avagy csíráztassunk otthon!
Manapság egyre nagyobb érdeklődés övezi az egészséges táplálkozást és a természetes élelmiszereket. Tulajdonságai révén a csíra éppen ideális választás, hiszen már kis mennyiségben fogyasztva is magas tápértékű eleme lehet táplálkozásunknak. A bioboltokban előre csíráztatott magokat is vásárolhatunk, de sokkal egyszerűbb és olcsóbb, ha mi magunk készítjük el a fogyasztani kívánt csírát.
A magok enzimjei csírázáskor megszaporodnak, keményítőjük cukorrá alakul át, fehérjéjük aminosavakká, zsírjuk zsírsavakká bomlik. Mindössze 2 órai csírázás után a magok C-vitamin-tartalma 27-szeresére, karotintartalma 200%-kal, B-vitamin-tartalma 50%-kal, E-vitamin-tartalma 120%-kal nőhet. A csíráztatott gabonákban, magokban található dimetoxi-benzokinon és hidrokinon az aszkorbinsavval együtt képes a legyengült szervezet megerősítésére.
A csíráztatás egyszerű művelet, bárki elkezdheti. A kiválasztott magvakat öbltsük le folyó víz alatt, majd áztassuk be 12 órára. Ezután önstük le a magokról a vizet, és tegyük egy megfelelő méretű tálkába. Erre azért fontos figyelni, mert a csírák a magok eredeti térfogatának közel ötszörösére növekednek. Tegyük az edényt fényre (de ne tűző napra!), és öntözzük naponta kétszer langyos, lehetőség szerint tisztított vízzel. A vizet viszont mindig csöpögtessük le, mert ha a víz megáll a csírák alatt, azok rothadásnak indulhatnak. 4-5 nap múlva már fogyaszthatjuk is saját nevelésű csíráinkat. 20 dkg magból körülbelül 1 kg csíra lesz, ami hűtőben egy hétig is eltartható!
Emésztéskönnyítő árpa, idegrendszert erősítő búza
Az egyes csírafajtáknak különbözik az ízük, léteznek közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős zamatúak is. A csírák íze hasonlít az adott mag növényének ízéhez, például a retekcsíra olyan, mintha valóban retket enne az ember, a zsázsának pedig enyhén csípős az íze. Ám a csírák nemcsak ebben térnek el, más-más a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuk is.
Az egyik legsokoldalúbb csírafajta az árpa. Emésztést segítő enzimeket és élelmi rostokat tartalmaz, amelyek támogatják a normál bélműködést, annak megfelelő ritmusát, segítik a teltségérzet kialakulását. Glikémiás indexe rendkívül alacsony, rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a normál vércukor-, vérlipidszint (triglycerid) és testtömeg megtartásához. Hosszantartó energiával tölt fel. A búzacsíra májvédő, méregtelenítő hatásáról ismert, ezenkívül baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatása is van. Nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kálciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Jó hatással van a hormonok működésére, és erősíti az idegrendszert.
A brokkolicsíra gátolja a gyomorfekély, a vesehomok és vesekő kialakulását, és csökkenti a koleszterinszintet. Fogyasztása vértisztító, bőrtápláló, keringésjavító hatással bír. Magas kálciumtartalma jó hatással van a vázrendszerre. A hajdinacsírában B-, C-, E-komplex-vitaminok, kálium, foszfor és vas található. Magas a fehérjetartalma, méregteleníti a szervezetet, magas lecitintartalma bontja az érfalakon keletkezett lerakódásokat. A napraforgócsíra tisztító, méregtelenítő és vízhajtó hatású. Magas foszfor- és kalciumtartalma jótékony a csontoknak és a fogaknak. Nagy mennyiségben tartalmaz A-, C-, B-, D- és E-vitamint, ásványi anyagok közül jódot, rezet, cinket, vasat, foszfort, kálciumot és niacint.
Kiemelkedően magas foszfortartalmáról közismert a retekcsíra. A mustármaghoz hasonlóan természetes antibakteriális hatással bír, nátha esetén kiválóan oldja a nyáklerakódásokat, hatóanyagai tisztítják a pattanásos bőrt. A vöröshagymacsíra a vitaminok és ásványi anyagok mellett nagy mennyiségben tartalmaz klorofillt. Gyorsítja a sebek, sérülések és fekélyek gyógyulását, segíti a sérült bőr regenerálódását. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, erősíti az immunrendszer működését. Természetes antibiotikum, izzasztó hatású, tisztítja a vért és a májat.
