Érdeklődésünkre dr. Borbély Zoltán a Legfelsőbb Ügyészség szóvivője elmondta: az ügyészségnek három napja van eldönteni, elutasítja a feljelentést, vagy nyomozást rendel el az ügyben. A Bács- Kiskun megyei Főügyészség várhatóan még a héten dönt az üggyel kapcsolatban. Mint mondta, vélhetően a rendőrség vizsgálódik majd.

Annak a valóságtartamát kell kideríteniük a magyar hatóságoknak, hogy Per Hermanrud, TV4 Rideg tények (Kalla fakta) című riportműsorában valósághűen számolt-e be a libák tollfosztásáról.

A riport szerint véresre tépték a szárnyasokat, a sérüléseket pedig varrótűvel „foltozták be”. A Fehérkereszt Állatvédő Liga ugyanis azért tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen a múlt héten, mert álláspontjuk szerint a „manipulált felvételek készítője pszichikai bűnsegédje az állatkínzásnak".

Szilágyi István az állatvédő civil szervezet kurátora a Népszabadságnak elmondta: annyira felháborította a televízióban bemutatott képsorozat, hogy azonnal Harkakötönybe, az állítólagos állatkínzás helyszínére indult. Legnagyobb megdöbbenésére azonban kiderült, hogy legalább hat éve „nem libázik” a Bács Kiskun megyei településen a filmben bemutatott cég.

– Alappal feltételezhető, tehát – fogalmazott az állatvédő –, hogy másutt és éppen a riporter ösztönzésére tépték véresre az állatokat – vélekedett.

Megkérdeztük Harkakötöny polgármesterét is. Brassó Imre elmondta: nagy felháborodást váltott ki a faluban a film. A polgármester megpróbált a bemutatott épület nyomára bukkanni, azonban ez nem sikerült.

– Szeretnénk vendégül látni Per Hermanrud urat, hogy tisztázzuk az esetleges félreértést – mondta. Megtudtuk: a filmben feltűnő EU-s tábla, rajta a H-Lúd felirat valóban látható a településen.

– Mert siló, magtár és mérlegház építésére nyertünk pályázaton EU-s pénzt – magyarázza a H-Lúd Kft. ügyvezetője. Tollfosztással azonban soha sem foglalkoztunk. Harkakötönyben kizárólag szaporítást végzett a vállalkozásunk, de négy éve felszámoltuk ezt a tevékenységet is – teszi hozzá Szőke Csaba.

A cég is jogi lépéseket tervez a svéd riporter ellen.

Stockholmi tudósítónknak, Staffan Pergernek a svéd TV4 Rideg tények (Kalla fakta) című műsorának tényfeltáró riportere, Per Hermanrud nyilatkozott az ”állatkínzás pszichikai bűnsegédje” vádra. Felháborodással reagált, ám a "véres libatoll tépés” helyszíneiről a filmben látottnál többet nem kívánt mondani:

– Ha a libatollasok jelentettek volna fel, azt még megérteném – mondta. – Így azonban én kérdem: vajon az állatvédőket mi vezérli, hogy a tények feltáróját jelentették fel?

– Csupa olyan kérdést vetnek fel, amit már megválaszoltam vagy amire soha nem válaszolhatok. Nálunk alapelv, hogy az újságíró nem adja ki az informátorainak, segítőinek a nevét. Mellesleg – ahogy én láttam- egyáltalán nem nehéz Magyarországon olyan helyet találni, ahol élő libák tollait tépik. Legalább tíz vállalkozással beszéltünk, ahol így történt.

– Azt mondják – folytatta, hogy ősrégi felvételeket montíroztam össze, sőt, hogy én rendeltem meg a libatépést, hogy legyen mit forgatnom. A felvételeket 2008 augusztusában készítettem rejtett kamerával, tehát aki azt állítja, hogy akkor és ott már 6-8 éve nem tépték a libákat, az valótlant állít, vagy téved. Az a vád pedig, hogy én valaki másnak a gazdasági érdekeit szolgálom felháborító. Ugyan kiét? És miért? Egy EU-s szabályra hivatkoznak, ami megengedi az élö libák "szakszerű" tépését. Tudok róla, ismerem a szabályt és csak annyi róla a véleményem, hogy hm…

Az Zoom beszámol róla, hogy az MTV híradója éppen erről kérdezett egy szakembert, Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelőt, aki úgy nyilatkozott: tollfosztáskor vérzés nem jelentkezhet. A hozzá értők tudják, a vérzés a termelőknek is nagyon káros, mert értéktelenné teszi a tollat – nyilatkozta. A svédek felvételein azonban jól látszik, hogy a libák véresek. A törvény szerint, aki nem az előírásoknak megfelelően tépi az állatot, 5-től 100 ezer forintig bírságolható. Ha az állatkínzás bebizonyosodik, akkor az üzem vezetője akár 5 év börtönt is kaphat – közölte.

Az országos állatvédelmi felügyelő, hozzátette, ha szakszerűen végzik a tollfosztást, az nem fájhat az állatnak. Pallós László szerint a libákról azokat a tollakat távolítják el, amelyeket amúgy is elvesztenének az állatok: a vedlési időszakban a madarakról úgymond porolgatva lehet leszedni a lehullásra váró tollakat. Az eset miatt pedig szigorú ellenőrzést rendelnek el, különösen a nyolc érintett cégnél. Az országos állatvédelmi felügyelő ugyanakkor hangsúlyozta: az ágazat fennmaradását biztosítani kell.

Libatoll tépés