Veprik Róbert igazgató elmondta, ez a harmadik alkalom, hogy az állatkert nőstény jaguárja, Kiara utódot hozott világra. Bár anyjuk foltos, a kicsinyek ismét apjuk fekete színét örökölték.

A kölykök szépen fejlődnek, ezért már megkaphatták a veszélyes állatoknál kötelező azonosító chipet, illetve a macskafélék kicsinyeinél használt féreghajtó gyógyszert. Ez utóbbi ellen sem a hím, sem a nőstény nem tiltakozott, hiszen a folyadék marhahús-ízesítésű volt. A szakember közölte, a kölykök egyéves korukban várhatóan Erdélybe, a marosvásárhelyi állatkertbe kerülnek majd.

A Szegedi Vadaspark jaguárkifutója 2007-ben épült. Az akkor egyéves nőstény a hallei állatkertből, a nyolc hónapos hím pedig Nyíregyházáról érkezett Szegedre.

A jaguár az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléje, az Egyesült Államok déli területétől egészen Argentína és Brazília északi részéig őshonos. Elsősorban a folyók, tavak környékén, mocsarakban és esőerdőkben fordul elő, de megfigyeltek jaguárokat a hegyvidékeken, 3800 méteres magasságban is. A tigrishez hasonlóan kedveli a vizet, kiválóan úszik, de ha veszélyt érez vagy vadászik, ügyesen mászik fára is.

Testhossza 150-180 centiméter, farka 70-90 centis, átlagos tömege 100 kilogramm körüli. A nőstények általában 20 százalékkal kisebbek, mint a hímek. Két színváltozata létezik: az egyik típus sárgás-vörösesbarna bundáját sötét foltok tarkítják, a másik variáns fekete, közelről azonban ezen is megfigyelhető a mintázat.

Szeged, 2012. október 4. Két hathetes jaguárkölyököt (Panthera onca) tart a kezében egy gondozó az állatok első orvosi vizsgálatán a Szegedi Vadasparkban 2012. október 4-én. Az állatkertben egy hím és egy nőstény jaguár született augusztus közepén. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A jaguár nősténye száznapos vemhességet követően hozza világra 700-900 grammos kicsinyét. A fejletlen újszülött teljesen anyjára van utalva, szeme is csak néhány naposan nyílik ki. A nőstény kölykét 5-6 hónapos koráig szoptatja, ekkor kezdenek el közösen vadászni. A hímek három-négy évesen, a nőstények egy esztendővel korábban érik el az ivarérettséget.

Főként hajnalban és szürkületkor aktívak, a szaporodási időszakon kívül magányosan élnek. A jaguárok harapása a szárazföldi ragadozók között a hiénák után a második legerősebb. A jaguár vadászterülete 25-50 négyzetkilométer, zsákmányállatai között előfordulnak a szarvasfélék, a tapírok, pekarik, kajmánok, de nem veti meg a békákat, halakat, teknősöket sem.