A bűncselekmény elkövetését korábban azért ismerte be a vádlott, hogy igazolja: nem a móri bankrablásból, hanem ebből a lopásból volt pénze. A bíróság Kaiser Edét három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.

Társa büntetését - aki mobiltelefonon keresztül tájékoztatta Kaisert a pénzváltóból a közeli benzinkútra induló alkalmazott mozgásáról - egy év hat hónap börtönbüntetésre mérsékelték, a szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztették.

Az ítélet szerint Kaiser Ede 2002. május 12-én az osztrák A4-es autópálya nickelsdorfi pihenőhelyénél lévő pénzváltóból, felfeszítve az annak helyet adó konténer ablakát, több mint 35 millió forintnak megfelelő valutát lopott el, miközben az alkalmazott kávéért ment a közeli benzinkúthoz.

Az elkövető harcolt, hogy eljárás induljon ellene

Kaiser Ede a tárgyaláson az utolsó szó jogán megismételte: társát nem vonta be a lopás megtervezésébe, ő nem tudott a bűncselekményről. Védője, Dezső Antal perbeszédében azt hangsúlyozta: ritka az a helyzet, amikor az elkövető harcol azért, hogy eljárás induljon ellene, még akkor is, ha ezt azért tette, hogy egy sokkal súlyosabb vád alól mentesüljön. Úgy fogalmazott, hogy ez egy extrém helyzet, tudomása szerint korábban nem fordult elő ilyen.

A másodrendű vádlott az utolsó szó jogán ártatlanságát hangsúlyozta, de álláspontjával a bíróság nem értett egyet, mondván: a másodrendű vádlott tudott a bűncselekményről. A tárgyalásra Kaiser Edét két kommandós kísérte annak ellenére, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly novemberben első fokon kimondta: nem ő követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bűncselekményt. Ugyanakkor más bűncselekményekért Kaiser nem jogerősen 18 év fegyházbüntetést kapott.

Kaiser Ede azt mondta: jelenleg egy év négy hónap letöltendő szabadságvesztését tölti, amelyet egy 1999-ben elkövetett ékszerbolti lopás miatt szabtak ki rá. Kaiser ellen egy másik, vagyon elleni bűncselekmények ügyében indult eljárás sem zárult még le, ebben több bűncselekménnyel, főleg lopással vádolják. Ebben az ügyben két héten belül születhet jogerős ítélet a Fővárosi Bíróságon.

A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után két héttel a rendőrség - bár először két másik férfira gyanakodtak a nyomozók - Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezte meg lehetséges elkövetőként. Kaisert a Fővárosi Ítélőtábla 2005 októberében jogerősen bűnösnek találta és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Hajdú László esetében a táblabíróság új eljárást rendelt el, amelyben első fokon 2008 októberében felmentették őt a móri vádpont alól.

A Nemzeti Nyomozó Iroda illetékesei 2007 februárjában jelentették be, hogy Weiszdorn Róbertet és az előzetes letartóztatás során öngyilkosságot elkövető társát gyanúsítják a bűncselekménnyel. Weiszdornt első fokon, nem jogerősen 2008 decemberében el is ítélték, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt.
Weiszdornék őrizetbe vétele után Kaiser Ede védője kezdeményezte a perújrafelvételt, a perújítási tárgyalás során az ügyész maga jelentette be, hogy Kaiser Edének nincs köze a móri ügyhöz. A perújrafelvételi eljárásban a Fővárosi Bíróság tavaly novemberben nem jogerősen kimondta: nem Kaiser Ede a móri bankrablás egyik elkövetője.