Az elsőrendű vádlott az előzetes letartóztatásban töltött időt és az adható kedvezményeket figyelembe véve csak néhány napot tölt börtönben, ha ez a döntés emelkedik jogerőre. Vádlott-társai közül a volt VI. kerületi szocialista alpolgármester és a volt jegyző 100 ezer, illetve 200 ezer forintos pénzbüntetést, két volt közterület-felügyelő és egy szolgálati nyugdíjban lévő rendőr alezredes megrovást kapott, két vádlottat pedig felmentett a bíróság. Egyikük a Centrum Parkoló Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. vezérigazgató-helyettese volt, a másik pedig egy volt közterület-felügyelő.

Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, így egyelőre nem jogerős az elsőfokú ítélet.

A bíróság szóbeli indoklásában a viszonylag enyhe büntetéseket azzal magyarázta, hogy az ügyészség minősítéseinél enyhébbnek találta a vádbeli cselekményeket, amelyek egy részéről a tárgyaláson nem is bizonyosodott be, hogy elkövették volna. Ugyanakkor a bíró felvetette, hogy adócsalás miatt, ha még nem évült el vizsgálódhatnának a bűnüldöző hatóságok.

A vádbeli 2008-2009-es cselekmények közül a tényállás szerint a vesztegetés azzal valósult meg, hogy néhány alkalommal ismeretlen eredetű és összegű juttatásokkal ösztönzött egyes vádlottakat a közterület-felügyelet vezetője minél több - igaz, jogszerű - kerékbilincselésre.

"A jogszerű munkáért nem jogszerű kifizetés nem a legrettenetesebb esete a vesztegetésnek" - mondta a bíró, és hozzátette: ilyen gyakorlat korábban is volt, csak akkor "le volt papírozva".

A bíróság nem látta bizonyítottnak azt az esetet, amikor az ügyészség szerint szinte tetten érték a Centrum vezérigazgató-helyettesét, amint irodájában 215 ezer forint vesztegetési pénzt ad át a közterület-felügyelet vezetőjének. Így a bíróság arról is döntött, hogy a 215 ezer forintot szolgáltassák vissza az elsőrendű vádlottnak.

A bűnüldöző hatóságok korábban még úgy vélték, hogy a Centrum vezérigazgató-helyettese többször is sok százezer forint "ösztönzési pénzt" fizetett a közterület-felügyelet vezetőjének, amiből ő a munkatársainak is adott a minél több kerékbilincselés érdekében. 

Ugyanakkor a bíróság többek között telefonlehallgatási anyagok alapján kétségtelenül bebizonyítottnak találta azokat a hivatali visszaélésnek minősülő eseteket, amikor különböző emberek kérésre, utasítására a rend fenntartásával megbízott közterület-felügyelet vezetője levetette a felhelyezett kerékbilincset a költségek megfizettetése nélkül.

Több ízben is rendőrök kértek ilyet, nem egyszer a mozgássérültek részére fenntartott parkoló jogosulatlan használata után. A rendőrök többségével szemben az ügyészség már korábban megszüntette az eljárást megrovással, csak egy, már szolgálati nyugdíjas alezredes ügye került a bíróság elé. A volt szocialista alpolgármester is kérte, az egykori jegyző pedig utasította az elsőrendű vádlottat kerékbilincs levétetésére.

A vádlottak az eljárás során majdnem mind tagadták bűnösségüket, a szocialista alpolgármester és egyik társa kivételével azonban nem fellebbeztek az ítélethirdetés után, hanem az ügyészhez hasonlóan három nap gondolkodási időt kértek. Köztük az elsőrendű vádlott is, aki az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy "sértett egyének bosszújának és politikai érdekek összefonódásának áldozata".