Hogy kerül Charles Simonyi hangja a Műegyetemre? Úgy, hogy itt épül, készül az első magyar műhold, illetve a műhold jeleit fogadó állomás. Műhold-részelemeket már készített hazánk, de ez az első teljesen magyar technikai fejlesztés. A Masat–1 nevű kisméretű műhold úgynevezett pikoszatellit lesz. Ez szabvány szerint egy 10 x 10 x 10 centiméteres kocka, amely legfeljebb 1 kg tömegű lehet.

A Masat–1 17 centiméter hosszú antennája a műegyetemi földi állomásra továbbítja majd a műhold mérési adatait. A BME földi állomás tesztelésében vett részt Charles Simonyi a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. „Azt hiszem, hogy ezek a szavak Madáchtól nagyon fontosak voltak mindig, és nagyon fontosak lesznek a jövőben is. Mindenkit, aki magyarul beszél, tiszta szívemből üdvözlök a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről” – fejezte be a vasárnapi rövid beszélgetést Simonyi, aki maga ajánlotta fel, hogy segít az állomás tesztelésében, amikor hallott a Masatról. Az állomásnak Érden van egy tartalékbázisa, hiszen a technika bármikor elromolhat.

Maga a műhold legalább olyan érdekes, mint a földi állomás. A története három évvel ezelőttre nyúlik vissza. Az Egyesült Államok egyik egyetemén vetődött fel, hogy a hallgatókkal építtetni kellene egy műholdat. Nem valami bonyolultat, olyat, amelyik pontosan jelzi a helyzetét a Földre, és néhány hónapon át működőképes marad. Az eltelt három év alatt közel félszáz olyan apró műhold készült el a világon, amelyet már fel is lőttek. További negyven-negyvenöt vár fellövésre.

Ebbe a sorba illeszkedik a műegyetemi fejlesztés. A programot irányító Gschwindt András szerint a műhold idén elkészül, és jövőre feljuthat 600-800 kilométer magas Föld körüli pályára. Elvileg a kazah Bajkonúrból, illetve az Egyenlítő közelében található francia kilövőállomásról is felküldhetnék, de most az tűnik valószínűnek, hogy egy indiai rakéta viszi a magasba a magyar eszközt. A legfőbb érv az utóbbi megoldás mellett, hogy mindössze húszmillió forintba kerül a harmincmillióért épülő műhold fellövése.

A műhold nem hagyományos csúcstechnikai eszközökből készül, hanem olyan alkatrészekből, amelyek – némi túlzással – bármelyik műegyetemi laborban előfordulhatnak. (Ha csúcs lenne a technika és hagyományos méretű, forintmilliárdokba kerülne.) A mindössze néhány hónapos működésre tervezett műhold energiaellátását öt oldalára tett napelemek biztosítják. A hatodik oldalára nem kerülhetett napelem, mert azon az oldalán illesztik a rakétához a szerkezetet. A fedélzeti elektronika feladata a folyamatos helyzetjelzés, azaz jelek küldése és fogadása. A fejlesztőknek arra is figyelniük kellett, hogy földárnyékba kerülve az elektronika majdan ne fagyjon le.

Gschwindt András szerint a programon dolgozó 15-20 egyetemista számára hatalmas kihívás a műholdépítés. A hazai űrkutatás számára pedig hatalmas lehetőség, hogy ezen a bázison létrejöhet a magyar űrtudósok új generációja.

A Masat-1 pálya