"Egy átlagos napon az óvodások ismerkednek az ábécével, készségfejlesztő játékokat játszanak és a szociális interakciójukat fejlesztik. A tanultak először a rövid távú memóriába kerülnek. A szunyókálás azonban lehetővé teszi, hogy az információ a rövid távú, átmeneti memóriából átkerüljön a hosszú távú memóriába, vagyis a hippocampusból a kortikális régióba. Biztos mindenki hallotta már az 'aludjunk rá egyet' kifejezést. Pontosan erről van szó itt is: a gyerekeknek fel kell tudniuk dolgozni a nap folyamán történteket" – foglalta össze Rebecca Spencer, a Massachusetts Egyetem idegkutató munkatársa.

Sok gyereknek még a szüleinél is hosszabb a napirendje. A kicsiket ugyanis gyakran már fél hétre elviszik az óvodába, és csak délután öt után mennek értük a szülők. "Az emberek általában nem alszanak eleget, de a gyerekek alvási szokásait még a szüleik napirendje is befolyásolja. Ugyanakkor az Egyesült Államokban található óvodákban (főleg az állami intézményekben), a gyerekeket a felvigyázók igyekeznek különböző foglalkozásokkal lefoglalni. Sok helyen annyira sok a foglalkozás, hogy már a délutáni csendes pihenőt is kivették a napirendből. Az ilyen döntéseket tudományosan nem lehet megindokolni. A mostani kísérleti adatok szerint a délutáni pihenők kifejezetten jót tesznek a kis óvodásoknak" – idézte a szakembert a Mindennapi Pszichológia.

A kísérlet reggelén a tudósok 40 nyugat-massachusettsi kisgyereknek tanítottak meg egy memóriajátékot: meg kellett jegyezniük, hogy egy rácsos táblán hol található az előzőleg látott 9-12 kép. Délután a gyerekek vagy ébren maradtak, vagy aludniuk kellett, aztán késő délután és másnap reggel mindannyiukat megkérték, hogy próbáljanak meg visszaemlékezni a képekre.

Az eredmények szerint bár a gyerekek teljesítménye az első nap reggelén szinte azonos volt, a nem alvó gyerekek sokkal többet felejtettek, mint azok, akik délután csendes pihenőre mentek. Az alvó gyerekek 10 százalékkal több képre emlékeztek, mint azok, akik ébren maradtak. Az alvó gyerekek másnap reggel is jobban teljesítettek, ami arra enged következtetni, hogy az éjszakai alvás nem pótolja a délutáni szieszta áldásos hatásait.

14 kisgyereket arra is megkértek, hogy feküdjenek be egy alváslaboratóriumba, ahol a 70 perces alvás alatt poliszomnográffal figyelték meg az agyműködésüket. A vizsgálatok megmutatták, hogy a pihenő során a gyerekek hippocampusa jelzéseket küld a hosszú távú memóriáért felelős régióknak. "Tehát sikerült ok-okozati összefüggéseket is megállapítanunk az információ gyorsabb integrálása és a délutáni alvás között" – nyilatkozta Spencer.