Rafea Haraseh, a jordániai régiségek hivatalának vezetője megerősítette, hogy országa ilyen értelmű panaszt tett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél, bár azt nem közölte, hogy ez pontosan mikor történt. A jordániai illetékes kijelentette, hogy a kormány birtokában olyan jogi dokumentumok vannak, amelyek bizonyítják Jordánia jogát a vallástörténeti fontosságú kéziratokra.

A qumráni kéziratoknak is nevezett holt-tengeri tekercsek az esszénus zsidó vallási közösségnek a Kr. e. I. században készült feljegyzései, amelyeknek igen nagy a történelmi értékük, különösen a Biblia-kutatók számára. Az első töredékekre beduin pásztorok bukkantak rá a Holt-tenger közelében lévő barlangokban. Néhány feljegyzést abban a kelet-jeruzsálemi múzeumban őriztek, amely izraeli fennhatóság alá került az 1967 júniusában lezajlott hatnapos háborúban, amikor Izrael a városrész fölött megszerezte az ellenőrzést.

Haraseh kifejtette, hogy a tekercseket a beduinok keresztény szíriaiaknak adták el, akik a maguk részéről továbbították azokat ortodox papjuknak, ő pedig magával vitte a kéziratokat az Egyesült Államokba 1948-ban. További tekercsek felfedezése után Izrael "más antikvitásokkal együtt elkobozta azokat a Jordánia által igazgatott kelet-jeruzsálemi múzeumból" - ismertette országa álláspontját a jordániai illetékes, aki a régiségek védelmét célzó, azok külföldre csempészését tiltó nemzetközi egyezményekre hivatkozott.

December elején Jordánia Kanadát szólította fel az akkor éppen Torontóban kiállított holt-tengeri tekercsek lefoglalására, arra hivatkozva, hogy Kanada és Jordánia is aláírta az 1954-es hágai konvenciót, amely a kulturális javak háborús konfliktusok idején történő védelméről intézkedik. Egy kanadai szóvivő akkor azzal reagált, hogy a kéziratokkal kapcsolatban Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság között fennálló nézeteltéréseket az érintetteknek maguknak kell rendezniük egymás közt, nem volna helyénvaló Kanada beavatkozása.

Áprilisban a Palesztin Hatóság levélben szólította fel a kanadai illetékeseket arra, hogy álljanak el a torontói kiállítás megrendezésétől.

Izrael a maga részéről nem követeli a holt-tengeri tekercsek tulajdonjogát, hanem magát a kéziratok "őrének" tekinti.