A 32 esztendős Merész Róbert - aki más ügy miatt jogerős szabadságvesztését tölti - nehéz anyagi helyzetben lévő ismerőseivel kockázati életbiztosítást kötetett, azt állítva, a szerződés féléves várakozás után átalakítható befektetési életbiztosítássá, mellyel "a rossz adósok listáján" szereplők is hitelhez juthatnak. Arra kérte a sértetteket, hogy az általa megnevezett személyeket jelöljék meg kedvezményezettként. A férfi eltervezte, hogy miután az életbiztosítást megkötik, de mielőtt a hat hónapos várakozási idő letelik, a sértetteket megöli, hogy az életbiztosítás összegét megszerezze.

Egy akkor 21 esztendős fiatal nőt 2006 tavaszán beszélt rá a férfi egy kétszer 20 millió forintos összegű életbiztosítás megkötésére. 2006. augusztus 11-én találkozóra hívta egy bajai kávézóba a sértettet, majd onnan a lakására mentek, ahol a nőt kedvenc likőrjével kínálta, amibe amobarbitál-tartalmú szert tett. A nő, miután távozott a lakásból rosszul lett, életveszélyes állapotban kórházba szállították, és csak a szakszerű orvosi kezelésnek köszönhető, hogy nem szenvedett idegrendszeri károsodást.

Bár a sértett nem halt meg, a vádlott hamis papírok segítségével megpróbálta felvenni a biztosítási összeget. Az ügylet úgy hiúsult meg, hogy a biztosító egyik alkalmazottja már a kárigény benyújtása után látta a sértettet, és ezt jelezte is a budapesti központnak, így a pénzt nem utalták ki.

A férfi 2006 májusában egy másik anyagi nehézségekkel küzdő nőt is rábeszélt életbiztosítások megkötésére, esetében a két szerződés összege meghaladta a 36 millió forintot. Egy novemberi találkozójuk során az ő italába is mérget kevert. A nő később rosszul lett, kórházba került, és november 23-án elhunyt. A táblabíróság ítéletében kimondta, hogy halálát a november 10-i mérgezés következtében kialakult sokszervi elégtelenség okozta.

A sértett halála után a férfi megpróbált hozzájutni a biztosítási összeghez, de a gyanús körülmények miatt megtagadták a kifizetést. 2007 tavaszán tudomást szerzett arról, hogy a vizsgálatok során a sértett exhumálását tervezik. Rávett két férfit, hogy segítsenek neki a holttest kihantolásában, akik neki is láttak a munkának. Ez azonban feltűnt a helybelieknek, akik értesítették a rendőrséget; a vádlottnak sikerült még elmenekülnie a helyszínről, de később elfogták.

A vádlott az eljárás során következetesen tagadta, hogy megmérgezte a sértetteket, a csalásokat azonban elismerte. Az ügy 2011 után azért került ismét a Szegedi Ítélőtábla elé, mert a Kúria megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a táblabíróság ítéletét.

A táblabíróság jogerősen több emberen, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az ítélőtábla döntése alapján a férfi legkorábban negyven év fegyház letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A táblabíróság döntésével súlyosbított a korábbi büntetésen, amely már harminc év után lehetővé tette volna a vádlott szabadulását.

Az ítélet indoklása során Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, az emberi életet semmibe vevő, hidegvérű, tökéletesen gátlástalan, az embert valóban emberré tevő érzéseket teljesen nélkülöző, személyében társadalomra kimagaslóan veszélyes vádlottal szemben nem jöhet szóba más büntetés, mint az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

Ábrahám László, a vádlott védője az ítélethirdetést követően közölte, felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő a Kúriánál. Az ügyvéd álláspontja szerint a táblabíróság nem tett maradéktalanul eleget a Kúria hatályon kívül helyező végzésében rögzített iránymutatásnak és nem bizonyította minden kétséget kizáróan a férfi bűnösségét.