A Kúria annyiban változtatta meg a táblabíróság korábbi döntését, hogy okirat-hamisítás miatt is bűnösnek mondta ki a vállalkozót, aki nem volt ott a tárgyaláson.

Tasnádi Péter és társai ügyében tavaly hirdetett ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, amely 6 évről 7 évre súlyosbította a vállalkozó büntetését. A táblabíróság akkor ezt azzal indokolta, hogy a bűncselekmények egy részét bűnszervezetben követték el. 

A Kúria indoklásában ugyancsak megállapította a bűnszervezet létét, amely szerinte akkor is fennáll, ha bizonyos feladatokra külső embereket vettek igénybe. A bíró szerint ez a klasszikusnak tekinthető bűnszervezetek esetén is megfigyelhető.

Az eredetileg tucatnyi vádlottas eljárásban 6 vádlott ügye került harmadfokú tárgyalásra. Közülük az ítélethirdetésen csak ketten jelentek meg. Tasnádi Péter - aki ellen jelenleg is több eljárás van folyamatban, és az elmúlt fél évben többször került előzetes letartóztatásba, majd újból házi őrizetbe – egészségügyi okokra hivatkozva mentette ki magát. Jelenleg más ügyben lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A most jogerősen kiszabott büntetésnek mintegy felét töltötte már le a vállalkozó.

A Legfőbb Ügyészség képviselője korábban a harmadfokú eljárásban azt kérte: Tasnádit és két társát a Kúria mondja ki bűnösnek egy magánokirat-hamisításban is, és kapjanak súlyosabb büntetést. Ugyancsak indítványozta, hogy a tizedrendű vádlottat - egy hajdani rendőrt - csalás miatt mondják ki bűnösnek, és ezért szabjanak ki rá felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést.

A bíróság megállapította a magánokirat-hamisítást, ugyanakkor az időmúlásra hivatkozva nem találta indokoltnak a kiszabott szabadságvesztés mértékét növelni. Megállapította a tizedrendű vádlott esetében is a csalás bűntettét, ezért őt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Tasnádi Péter 2001-től 2007 végéig - személyes sérelmei megtorlásaként - bűncselekmények megszervezésére, elkövetésére adott utasítást, esetenként már a börtönből illegálisan kijuttatott levelekben, illetve telefonon. A célpontok között volt Tasnádi volt felesége és annak élettársa, a feleség ügyvédje, valamint volt anyósa is, akit maró anyaggal öntöttek le.

A Kúria ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a bűnszervezet megléte akkor is megállapítható, ha a bűncselekményeket személyes megtorlás motiválta.

A Fővárosi Bíróság a vállalkozót 2009. május 12-én - első fokon - hat év börtönbüntetésre és 6 millió 300 ezer forintos vagyonelkobzásra ítélte, valamint hat évre eltiltotta a közügyektől. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki Tasnádi Pétert visszaesőként elkövetett, kétrendbeli emberölés előkészületében és kétrendbeli, felbujtóként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettében.

A nem jogerős másodfokú ítélet szerint a vállalkozó ezek mellett bűnös felbujtóként elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, közveszéllyel való fenyegetés, rongálás, csalás, személyes szabadság megsértése, közveszélyokozás, zsarolás, súlyos testi sértés kísérlete miatt.

A táblabíróság másodfokú ítélete szerint Tasnádi Péter nem számít visszaesőnek, ám cselekményeinek egy részét bűnszervezetben követte el. Ezt a döntést hagyta jogerősen helyben a Kúria.