Jamie Oliver már az ENSZ-főtitkárnál kampányol
A világhírű séf az ENSZ krónikus, nem fertőző betegségekkel foglalkozó magas szintű - mind a 193 tagállam részvételével megtartott - tanácskozása alkalmából fogalmazott meg nyílt levelet Ban Ki Munnak. Ebben azt írta, hogy az egészségügyben dolgozó minden alkalmazottnak táplálkozási oktatásban kellene részesülnie, és ismernie kellene a helyes élelmezést, hogy "az elhízás elleni küzdelem élharcosaivá válhassanak" - idézte az iratot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
"Ön talán nem ismer engem, de most már sok éve iskolákban és közösségekben dolgozom, kapcsolatban vagyok az amerikai, a brit és az ausztrál kormánnyal, hogy küzdjek az elhízásjárvány ellen, amely gyerekeink életét fenyegeti" - írta.
Jamie Oliver Food Revoluton elnevezéssel internetes petíciót indított korábban jobb iskolai menzát és kedvezőbb egészségi kilátásokat követelve. Elhízás elleni hadjárata a brit iskolai konyha javításával kezdődött, majd átterjedt az Egyesült Államokba, ahol az ország "legelhízottabb" településén forgatott figyelemfelkeltő televíziós műsort.
Az amerikai menzákon uralkodó helyzetet, a diákok, sőt az oktatási intézmények vezetőinek tájékozatlanságát jól példázza az az epizód, melyben a sztárszakácstól követelik a sült krumpli szerepeltetését az étlapon, hiszen az beletartozik a gyerekek napi "zöldség fejadagjába". A sorozat Nagy-Britanniában forgatott részei pedig arról tanúskodnak, hogy az angol kisiskolások, és gyakran szüleik sem ismerik fel a zöldségeket és gyümölcsöket (például kivinek vélt póréhagyma esete), mert azokat csak feldolgozott állapotukban, vagy még úgy sem szokták fogyasztani. De nem csak a növényi, az állati élelmiszerek megkedveltetésével is akadtak gondjai a menzareformernek: a nem pépesített és dinoszaurusz vagy emberarcúra formázott hústól, például a csirkecombtól is idegenkedtek a gyerekek. Mindeközben a gyermekkori elhízás és a vele összefüggésbe hozható betegségek, mint a diabétesz, egyre terjed már a kisikolások körében is.
"Az emberek még mindig nem ismerik fel, hogy nem csak a fejlett országok problémájáról van szó, hogy a túlsúly és a kövérség több halálesetért felelős, mint az alultápláltság" - fogalmazott a híres séf.
Az ENSZ Közgyűlése keretében tartott tanácskozáson Ban Ki Mun sürgette, hogy háruljon ugyanolyan figyelem az egészségre, mint annak idején az AIDS megjelenésére. "A krónikus, nem fertőző betegségek fenyegetést jelentenek a fejlődésre, különösen a szegényeket és a kiszolgáltatottakat sújtják, még mélyebbre taszítva őket a szegénységben" - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár.
A krónikus, nem fertőző betegségek évente mintegy 36 millió ember halálához vezetnek, és a Gazdasági Világfórum számításai szerint az elkövetkezendő 20 évben hozzávetőleg 30 trillió fontnyi (9900 trillió forint) veszteséget okoznak a világgazdaságnak. Két évtizeden belül már évi 52 millióra emelkedhet a krónikus, nem fertőző betegségek számlájára írt halálesetek száma - taglalta az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A közgyűlés deklarációt fogadott el a krónikus betegségek okozta gazdasági és társadalmi terhek elismeréséről, de meghatározott célokat nem állított fel azok csökkentésére. A tanácskozás vélemények szerint ugyan nagy figyelem hárult ezekre a betegségekre, de hiányzik a cselekvés iránti elkötelezettség. "Mindenki arról beszél, mit tett eddig. Arról nem tesznek említést, mit kellene tenni és milyen ára lesz" - mondta az atlantai Emory Egyetem egyik közegészségügyi professzora.
