Iszapkatasztrófa: még mindig szennyezett a Torna-patak?
A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal.
A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajták számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik - emeli ki a zöld szervezet.
A honlapjukon található összefoglaló szerint a vörösiszap által korábban elárasztott szántóföldről vett talajmintában kilogrammonként 150 milligramm krómot találtak, miközben az osztrák határérték 100 milligramm - hívja fel a figyelmet a Greenpeace, hozzáfűzve, hogy az arzén (26 milligramm/kilogramm) mennyisége is meghaladta a 20 milligrammos ausztriai határértéket.
A vizsgált kukoricának magasnak mondható, kilogrammonként 0,11 milligramm volt az ólomtartalma, de ez nem haladja meg az európai uniós határértéket - olvasható a jelentésben.
Az összefoglaló idézi Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerint a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál - és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve - kedvezőbben alakult. Ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat, amely egy hosszadalmas és drága procedúra - fűzte hozzá a szóvivő.