Julius Green, akinek producerként több mint 250 színdarab és musical fűződik a nevéhez, öt többfelvonásos és öt egyfelvonásos drámát ásott elő. Egy részük létezéséről nem is tudtak, egy részüket rég elfelejtették és csak alig ismerték.

A darabok többsége gyilkossági rejtély, a The Lie (A hazugság) című munka azonban Agatha Christie magánéleti válságát, első házassága kudarcát tükrözi. Az írónőt megcsalta, és egy másik nőért elhagyta a férje, Archie Christie. "Rossz tulajdonságai mindig is ott voltak a felszín alatt. Megígértem neki, hogy feleségül megyek hozzá. A környezetem mindent megtett, hogy meggátoljon ebben - jobban ismerték, mint én -, de fiatal voltam és makacs, nem hallgattam rájuk!" - fogalmaz az egyik szereplő.

Julius Green eddig meg nem jelent leveleket is talált, ezek egy részében az írónő korának színészeiről fejti ki véleményét. Sir Ralph Richardsonról például úgy vélekedett, "furcsa" arca van, míg Charles Laughtonról azt írta, lenyűgöző a temperamentuma. Laughton többször is alakította Agatha Christie híres mesterdetektívjét, Hercule Poirot-t. Ellenben Clive Brookot, aki Sherlock Holmest játszotta a West Enden, jóképűnek, de halálosan butának nevezte.

A művek és levelek a Christie család, a Shubert Organisation - a legrégebbi amerikai színházi produkciós társaság - , valamint Sir Peter Saunders producer, az írónő legtöbb színházi sikere kovácsának archívumából kerültek elő. A Shubert irattárához most először engedtek hozzáférést.

A színdarabokat Julius Green belevette szeptemberben megjelenő könyvébe, amely az írónő születésének 125. évfordulója alkalmából lát napvilágot Curtain Up: Agatha Christie - A Life in Theatre (Függöny fel: Agatha Christie - Egy élet a színházban) címmel.

A színművek egyike az írónő Éjféltájt című 1944-es regényéből készült, míg a Someone at the Window (Valaki az ablaknál) című A halott Harlequin című novelláján alapul. Egy másik a The Stranger című krimi feldolgozása, amelyben egy nő rájön, hogy férje sorozatgyilkos.

A Valaki az ablaknál című darabnak például eddig csak a címe volt ismert. A mű valószínűleg 1934-ben született és a két világháború közötti Nagy-Britanniáról fest képet. Az Éjféltájt előkerült kéziratából pedig kiderült, hogy az 1945-ös darab eredetileg egészen másként festett, mint ahogy a közönség Gerald Verner 11 évvel későbbi adaptációjából megismerhette. "Mások a karakterek, és a szabadban játszódik, ami meglehetősen szokatlan" - magyarázta Green.

Agatha Christie leghíresebb színműve, az Egérfogó 1952 óta megszakítás nélkül műsoron van Londonban. Ezzel ez a világ egyhuzamban legrégebb óta színpadon lévő darabja. Az 1970-es évek óta a St. Martin's színház játssza, ahol a hétfő esti volt a 26 162. előadás.