A rákosi vipera védelmét szolgáló európai uniós LIFE-Nature program keretében a nemzeti park szakemberei tartottak előadásokat öt környékbeli általános iskola felső tagozatos tanulóinak, akik testközelből megismerkedhettek egy élő, de veszélytelen fiatal óriáskígyóval is.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a legveszélyeztetettebb gerinces állat Magyarországon, állományai mindössze a Hanságban és a Kiskunsági Nemzeti Park területén maradtak fenn. A  2009. január 1-jétől 2013. december 31-éig tartó LIFE Nature program két fő tevékenységcsoporttal próbálja védeni a fajt: a Rákosivipera-védelmi Központban a befogott egyedek mesterséges szaporítása zajlik, az élőhely-rekonstrukciók a benépesítést segítik.

A projektben összesen nyolc osztrák és magyar partner vesz részt, köztük a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a vele szomszédos osztrák Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Fővárosi Állat-és Növénykert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetésével. A teljes költségvetés 2,26 millió euró, ebből európai uniós forrás 1,67 euró - tájékoztatta a Fertő-Hanság Nemzeti Park az MTI-t.

Az élőhely-rekonstrukciókat a nemzeti parkok és az MME végzik, míg az állatkertek és kutatóintézetek a tenyésztési programhoz nyújtanak segítséget állatorvosi és tartási, valamint a tenyésztés genetikai hátterét magalapozó ismeretekkel.

A rákosi vipera a Hanságban sokhelyütt elterjedt volt, élőhelyeinek átalakítása - szántás, erdősítés - miatt azonban a megmaradtak is széttagozódtak. Az utóbbi 25-30 évben erősen elcserjésedtek, mivel a kaszálókat haszonállatok híján nem használták. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság állatállománya időközben elérte azt a létszámot, hogy tudná hasznosítani a területeken termő szénát, de a korábban magról beszóródott bokorfüzesek, nyárasok gyeppé való visszaalakítása szükséges ahhoz, hogy azokat kaszálni lehessen.

A rákosi vipera teleléshez magasabb területekre húzódik, amelyek pár méterre kiemelkednek a Hanság vízjárta mélyedéseiből. A mélyebb fekvésű területeken a hóolvadás és a tavaszi esőzések miatt a földalatti üregekben telelő állatok elpusztulnának. A projekt részére két ilyen telelőhely, egy szántó és egy erdő visszagyepesítésére került sor a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által.

A cserjék visszaszorítását egy speciálisan erre átalakított nagyteljesítményű szárzúzóval végzik, és megakadályozzák, hogy a folyamatosan betelepülő cserjék megvethessék a lábukat a rekonstrukciók területén.