A vizsgálat eredményeit a Cell Reports című tudományos folyóiratban publikált tanulmány ismerteti.

Az emberi testben mintegy 100 billió mikroorganizmus található, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel. Összetételét egyaránt befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, az immunrendszer működése. Ezzel párhuzamosan a mikrobiom által kiválasztott metabolitok (anyagcseretermékek) hatással vannak az emberi szervezet anyagcseréjére. A mikrobiom legnagyobb részét a bélflóra alkotja, amely részt vesz a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásában, ezek a baktériumok szintetizálják a B- és a K-vitamint, bontják le a szteroidokat, az epesavakat - olvasható az EurekAlert hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében.

"A nyugati életforma többféleképpen is meghatározza a bélflóra összetételét, csökkentve annak sokféleségét. A mikroorganizmusokra több tényező is hatást gyakorol: befolyásolja az étrendünk és a személyes higiénia, az antibiotikumok alkalmazása és a császármetszés. Ezzel együtt nem ismerjük, hogy pontosan milyen mechanizmusok játszanak szerepet a mikrobiom összetételének megváltozásában " - magyarázta Jens Walters, az Albertai Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Táplálkozástudományi Intézetének docense, a tanulmány vezető szerzője.

A kanadai és az ausztrál kutatók két pápua új-guineai földműves közösségben vizsgálták a felnőttek székletbaktériumait, majd a vizsgálati eredményeket összehasonlították amerikai lakosok ürülékmintáival. Az elemzések az óceániai népesség mikrobiomjának szélesebb fajgazdagságára világítottak rá. Az Egyesült Államokban élők bélflórájából ugyanis hiányzott körülbelül félszáz olyan baktériumféleség, amely az óceániai népesség mikrobiomjának a "törzsét" képezte, emellett a pápua új-guineaiak esetében kisebb volt az egyéni variációk száma is. A kutatók véleménye szerint a baktériumtörzsek nagyobb fajgazdagságában szerepet játszott a mikroorganizmusoknak emberről emberre való terjedése.

A tanulmány szerzői kiemelték: az eredmények arra világítottak rá, hogy a nyugati életmód, de különösen a vezetékes ivóvízellátás és a csatornázás kulcsszerepet játszik a mikrobiomban bekövetkezett változásokban. A nyugati népességnek ugyan jobb az egészségi állapota, s a fejlett társadalmakban hosszabb a várható élettartam, ugyanakkor a mikrobiomban bekövetkező változások összefüggésbe hozhatók a nem fertőző krónikus megbetegedések egyre növekvő gyakoriságával. Ezért meg kell találni a módját annak, hogy hogyan küszöbölhetők ki életformánk káros "mellékhatásai" anélkül, hogy veszélybe kerülnének annak vívmányai.

A kutatók fontosnak tartják azon baktériumféleségek élettani szerepének a tanulmányozását is, amelyek hiányoznak a nyugati népesség mikrobiomjából. "Egy ilyen vizsgálat révén sok újat tudhatunk meg a nyugati civilizációs betegségek okairól, s új terápiákat, megelőzési módszereket dolgozhatunk ki" - fogalmazott Jens Walters.