Így szűrhetőek ki a veszélyes anyajegyek
A középkorban a két mell között előforduló anyajegyet a boszorkányság jelének tartották. Az ősi babona szerint a várandós kismama ijedtsége okozza az anyajegyet a babán, ez persze nem így van, sőt a neve is megtévesztő, ugyanis az anyajegyet nem lehet örökölni. Az anyajegyek (naevosok) majdnem minden ember bőrén előforduló bőrelváltozások, a test legkülönfélébb pontjain előfordulhatnak, akár a nyálkahártyákon is.
Legtöbbször a törzsön alakulnak ki, de a végtagokon előforduló anyagjegyek hajlamosabban inkább rosszindulatúvá válni. Egy-két anyajegye mindenkinek van, de egyes embereknek 100-nál is több lehet belőle. Az anyajegyek jelen lehetnek már a születéskor, de kialakulhatnak az élet során később is. A két típus között szerkezetileg és élettanilag nincsen különbség. Az anyajegy tulajdonképpen bőrhiba, az okozza, hogy a színanyagot hordozó pigmentsejtek egy ponton összecsomósodnak.
Ha anyajegyről beszélünk, többnyire mindenki a barna színű, bőrből nem kiemelkedő elváltozásokra gondol. Vannak azonban olyan anyajegyek is, melyek hámsejtekből, kötőszöveti sejtekből, zsírsejtekből, kis erecskékből, sőt nyirokerekből állnak. Ezek többnyire színtelenek, alig láthatók, panaszt nem okoznak, éppen ezért sokszor nem is vesszük őket észre.
Pirosak, barnák, feketék, színtelenek
A leggyakoribb a festékes anyajegy, mely a bőr felső két rétegében - a hámban és az irhában - szorosan egymás melletti, nagyszámú festéktermelő sejtekből áll össze. Még nem teljesen tisztázott, hogy a már meglévő pigmentek termelő aktivitása miért fokozódik, de szerepe lehet hormonális változásoknak (terhesség, serdülőkor) és a napozásnak is. Az atípusos anyajegyek széle szabálytalan, a környezettől való elhatárolódásuk nem éles. Színük változatos lehet: fekete, sötétbarna, halványbarna és vöröses színek, egy anyajegyen egyszerre több színárnyalat is előfordulhat. Az atípusos anyajegyek jelenléte esetén fokozott a melanóma-rizikó!
A pigmentgyűrűvel övezett, festékes szemölcsök szőrösek és enyhén kiemelkednek a bőrfelszínből; fokozott megfigyelést igényelnek. Léteznek úgynevezett kék anyajegyek is, melyek az irha középső részében található, erősen pigmentált névusz sejtekből épülnek fel, színüket a felső szöveti rétegek okozzák. Egyik fajtája a mongolfolt (halványkék anyajegy), mely jellegzetesen a keresztcsont tájékán fordul elő és már közvetlenül a születés után kialakul. Főként mongoloid típusú embereken jellemző, de nem ritka kaukázusi embereken sem. A kocsányos növedékek (fibrómák), vagyis a festékhiányos anyajegyek környezetüknél halványabbak, ártalmatlanok. A hám eredetű anyajegyek testszínű kiemelkedések, felületük elszarusodhat, de puha tapintású is lehet. A kötőszöveti eredetű anyajegyek kemény tapintásúak, lapos, rendszerint barnán festékezettek.
Az éranyajegy (hemangioma) kicsit kakukktojás az anyajegyek között, mert tulajdonképpen nem-rosszindulatú érdaganatról van szó, melyet a kitágult erecskék rendetlen, sűrű összetömörülése okoz. A pók-anyajegyek élénkvörös foltok, melyekben a központi vörös foltból póklábszerű, vékony erecskék ágaznak ki. A központi foltra nyomást gyakorolva - ez az ér látja el vérrel az anyajegyet - átmenetileg elhalványodik az elváltozás. A pók-anyajegy gyakori májzsugorodásban szenvedőkön, terhes vagy fogamzásgátlót szedő nőkön. Legtöbbször magától felszívódik egy idő után, de ha szükséges, a központi ér elektroagulációval kiégethető.
A tűzfolt rendszerint már a születéskor meglévő, néhány milliméter átmérőtől egész nagy bőrfelületet befedő, élénkvörös, szabálytalan alakú, tágult erecskékből álló, foltszerű anyajegy. Az újszülöttek kb. 2%-át érinti, leggyakrabban az arcon, nyakon vagy az ajkakon fordul elő. Az életkor előrehaladtával sem halványul, hanem a gyermekkel együtt a mérete is növekszik. A tűzfolt egyik speciális, jóindulatú előfordulási formája a tarkó közepén lévő és a haj által többnyire elfedett ún. gólyacsípés. Az újszülöttek 30-40%-ánál előfordul, de általában spontán visszafejlődik.
Óriási veszély egy kis pöttyben
A melanóma a bőrrák egyik súlyos és sokszor sajnos gyógyíthatatlan betegsége, amely gyakran már meglévő anyajegyekből alakul ki. Úgy tűnik, a bőr típusa nagyban befolyásolja a kialakulását, sötétebb bőrű embereknél jóval ritkábban fordul elő. A világos bőrű embereknél háromszor nagyobb a kockázata, de a mértéktelen és védelem nélküli napozás bárkit veszélyeztethet. A melanóma gyakorisága évente 3 százalékkal növekszik, és az elmúlt 20 év során a betegek száma több mint duplájára emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy a korábbi leégéseket a bőr "megjegyzi", így egy évekkel korábbi napégés miatt is kialakulhat ez a pigmenttermelő sejtekbők kiinduló rosszindulató tumor. A rendszeres önvizsgálatot nem lehet elégszer hangsúlyozni, gyanús bőrelváltozás esetén pedig azonnal fel kell keresni a bőrgyógyászt!
Az anyajegyek otthoni vizsgálatánál az ABCDE-szabály lehet a segítségünkre: A mint asszimetria, vagyis mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak? B mint border, azaz határ, vagyis élesen elkülönül-e az elváltozás az ép környezetétől vagy elmosódott a határa? C mint colour, azaz szín: a melanómák többsége nem homogén, hanem több színárnyalatot mutat. D mint diamater, azaz átmérő: a 6 mm-nél nagyobb anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma. E mint enlargin, azaz növekedés, vagyis növekszik-e az elváltozás mérete?
Az évenkénti bőrgyógyászati szűrés életet menhet ám nemcsak a sok anyajeggyel rendelkező embereknek kellene részt venniük anyajegy-ellenőrzésen, hanem mindenkinek. Május 16-án tartják az országos Melanóma Napot, érdemes kihasználni az ilyenkor tartott ingyenes szűrővizsgálatokat!
