A terrorista pénzügyi gondjai
Először 2007 októberében kapott Miskolcról e-mailt a kormány: írója 90 millió forintot követelt, különben – figyelmeztetett – robbantásos merényleteket hajt végre előre meg nem jelölt közintézmények ellen. Az efféle fenyegetődzés 2003 óta jogilag terrorcselekménynek minősül, melynek nyomozása a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az már az első elektronikus levelekből kiderült, hogy a terrorista jártas az informatikában, hosszú ideig majdhogynem tökéletesen sikerült eltüntetnie azokat az elektronikus nyomokat, amelyek alapján a világhálón rátalálhattak volna.
Közel egy évvel később, 2008. szeptember 11-én azonban egy újabb e-mailt küldött, s akkor már a nyomaték kedvéért egy házi készítésű gyújtóbombát is elhelyezett Miskolc határában, egy gázelosztó közvetlen közelében. Ismét 90 milliót kért. A másnapi pénzátadás azonban elmaradt.
Petőfi Attila dandártábornok, az NNI igazgatója és Tomin Szilvia őrnagy, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának munkatársa az NNI hétfői sajtótájékoztatóján elmondták: amint a nemzetközi rendőri gyakorlatban, a terroristák ügyében eljáró magyar hatóságok számára is alapelv, hogy „a terroristák követeléseinek nem szabad engedni”.
A kormánynak címzett elektronikus üzeneteket a rendőrség francia és amerikai profilalkotókkal, pszichológusokkal és más szakértőkkel is elemeztették. Ők arra jutottak, hogy az akkor még ismeretlen terrorista folyamatosan radikalizálódik. Erre utalt – egyebek között –, hogy kezdetben csak közintézményeket, majd később már egészségügyi intézményeket és bevásárló központokat is fenyegetett. S az is, hogy a 2007-es fenyegetéseinek 2008-ben már egy bombával is nyomatékot adott.
Az NNI az összegyűlt információk alapján fokozatosan rajzolta fel a lehetséges elkövetők körét, mígnem eljutottak J. Zoltán egyik közeli hozzátartozójához. A további – a sajtótájékoztatón nem részletezett – nyomozás eredményeképpen sikerült azonosítani J. Zoltánt, akit a múlt szerdán az NNI egyik különleges egysége Miskolcon elfogott. Ahogy a sajtótájékoztatón Tomin őrnagy fogalmazott: esélye sem volt az ellenállásra.
A 33 éves informatikai és elektronikai képesítésű férfi első kihallgatásán beismerte tettét. Azt mondta: családja nehéz anyagi helyzetén kívánt javítani a kormány „megzsarolásával”.
Azt a rendőrség egyelőre nem tudja, hogy kitől vagy honnan kapott segítséget J. a gyújtóbomba elkészítéséhez, s az is kérdés még, hogy voltak-e társai.
J. Zoltán az eddigi bizonyítékok alapján a bíróság letartóztatta.
A Nemzeti Nyomozó Iroda vágatlan felvétele:
Terrorcselekmény
261. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja,
a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és
b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi,
ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.
(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
