Hunvald-ügy: pénzbüntetéseket osztott ki az FB
A határozatot a tizenkét vádlott közül hatan tudomásul vették, hárman fellebbeztek, hárman pedig három nap gondolkodási időt kértek, ahogy az ügyész is.
A most meghozott nem jogerős ítélet közvetlenül nem érinti az ingatlanpanama - egyebek mellett hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel, csalással - vádolt főszereplőit, ügyükben később dönt a bíróság.
Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármestert és 24 társát az ingatlanpanama és más visszaélések miatt, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, csalással és más bűncselekményekkel vádolja az ügyészség.
Az FB mostani határozatában osztotta a vád álláspontját, amely szerint a tizenkét vádlott többsége strómanként járt el a vevői oldalon a sok száz millió forintos kárt okozó erzsébetvárosi ingatlanügyekben.
A vádlottak közül többen tagadták, mások elismerték, illetve részben elismerték bűnösségüket, utóbbiak az utolsó szó jogán sajnálkozásukat fejezték ki.
A bűnösségét tagadó egyik vádlott arról beszélt, hogy ő valójában az ügy túszává vált, és - a későbbi jogerős ítélettől függetlenül - az ügyészség már így is "becsületelkobzásra" és pénzbüntetésre ítélte a hosszú ideig tartó eljárás során keletkezett anyagi és magánéleti kárai miatt. Egy másik vádlott azt mondta, hogy évek óta a média kereszttüzében él, folyamatosan magyarázkodnia kell a környezetének, és a legnagyobb büntetés a számára az elhúzódó eljárás.
A bíróság a vádlottakat két-, három-, négy, illetve tizenkét rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt több százezer forint pénzbírságra ítélte (eltérő, úgynevezett napi tételekkel, különböző szorzókkal). Az ítélet szerinti próbára bocsátások időtartama egytől három évig terjed.
A bíróság szerint a vádlottak, például cégek ügyvezetőjeként, névlegesen részt vettek ingatlanvásárlási, illetve fejlesztési célú projektcégek alapításában, ám a tényleges tulajdonosi kör láthatatlan maradt, és az alapításhoz szükséges törzstőkét is a háttérben maradó tényleges tulajdonosok biztosították.
Az ügyvezetők feladata ténylegesen szinte csak az okiratok aláírására korlátozódott, és csak befektetői utasításokat teljesítettek a 2003 októbere utáni időszakban.
A bíróság a határozatba foglalt tényállást a vádlottak beismerő vallomásaira, okirati bizonyítékokra, szerződésekre, levelezésekre alapozta.
Az FB korábban, még áprilisban megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy elévült a közokirat-hamisítással kapcsolatos vád. Az ügyészség azonban fellebbezett az elévülésről szóló elsőfokú határozat ellen, ennek a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott, hatályon kívül helyezte az FB megszüntető végzését, és az eljárás folytatására adott utasítást.